Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. X. kötet (Budapest, 1926)
Perjogi Döntvénytár. 27 • hogy a szakértőknek elfogadott véleményét alapul véve, az évenkénti elvont haszon 450 kg búzát és 750 kg morzsolt kukoricát, az 1919 október 1-től kezdődő gazdasági évtől 1923 október l-ig terjedő időre, tehát összesen 18 q búzát és 27 q morzsolt kukoricát tesz ki: és minthogy a gazdasági viszonyokban tapasztalható értékeltolódások különösen a termények árának hullámzása mellett az érdekmegtérítés szempontjából az elvont hasznoknak terményekben való megítélése az adott esetben célszerűbbnek mutatkozott; alpereseket a felperes felülvizsgálati kérelméhez képest a már lejárt gazdasági évekre összeseú 18 q búza és 27 q morzsolt kukoricának az 1923 okt. 1-től kezdődő időre pedig az ingatlan birtokának visszabocsátásáig évenként 450 kg búzának és 750 kg morzsolt kukoricának természetben való kiszolgáltatására kellett kötelezni. Ezek szerint a felperes felülvizsgálati kérelme sikerre vezetett, az alpereseké ellenben sikertelennek bizonyult, miért is a Pp. 508., 543. §-ai alapján az ehelyütt felmerült költség az alpereseket terheli. = Ad I.: A határozat «szükségképeni következményeinek jogerőre emelkedésére)) nézve v. ö. Perjogi Dtár III. 79., VII. 25., IX. 155. sz. — Ad II. : V. ö. Perjogi Dtár IV. 206. sz. és jzt., Kovács «Pp. magy.» II. íllj. 1. VIII., IX. jzt. és 832. I. XIII. jzt. 35. Az, hogy a kötelesrész minden tehertől mentesen adandó ki, nem jelenti azt, hogy a kötelesrészhez való igényt meghaladó, alaptalannak bizonyult túlkövetetésekkel fellépő szükségörökössel szemben, a perköltség megtérítése iránt való igényt illetően, a perrendtartás idevágó határozmányai érvényesíthetők ne lennének. (Kúria 1916 május 10. P. I. 555. sz.) indokok: Az a jogszabály, hogy a kötelesrész minden tehertől mentesen adandó ki, mint a szükségörökös és az örökhagyó egymás között való viszonyában, áz öröklési kapcsolatból folyó jogok és kötelezettségeknek az anyagi jog szerint elvi alapon való meghatározását tartalmazó jogi megállapítás, nem nyerhet feltétlen alkalmazást az öröklési igények érvényesítését tárgyazó perekben felmerült költségviselés perjogi kérdésének elbírálásánál, ahol a felek jogai és kötelezettségei a per mindenkori kimeneteléhez képest a törvénykezési rendtartás szabályai szerint állapítandók meg az ítéletben, illetve a pert befejező véghatározatban; mert a perjogi intézményeket igénybe vevő peres fél, az ebből a tényből