Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. X. kötet (Budapest, 1926)

2 Perjogi Döntvénytár. 2. /. Magasabb képzettséggel bíró főkertész bérkövetelése rendes bírói útra tartozik. — //. Sikertelen pergátló kifogás költségei kérdésének a véghatározatra hagyása, mert az elsőbíróság érdemleges ítéletet hozott. (Kúria 1924 nov. 20. P. II. 5063. sz.) A kir„ Kúria: Felperes felülvizsgálati kérelmének helyt ad, a fellebbezési bíróság ítéletének megváltoztatásával az alperes által emelt pergátló kifogást elutasítja, a fellebbezési bíróságot további eljárásra, az ügy érdemének elbírálására, egyszersmind a felperes részére 300,000 K, az alperes részére pedig 350,000 K-ában megállapított felülvizsgálati költség viselésére is kiterjedő új határozat hozatalára utasítja. Indokok: Felperes az irányadó tényállás szerint 1922. évi május 15-től évi készpénzfizetés, természetbeni járandóságok és a jövedelemből járó 4% részesedés mellett, mint főkertész volt az alperes kertészeti gazdaságában alkalmazva; e javadalmazás mellett egy mindenes házi cselédleányra és hetenkint egyszer favágóra volt igénye. Az alkalmazásra vonatkozó e feltételekből és abból, hogy mint főkertész segédmunkások felett felügyeletet gyakorolt, habár a felperes magasabb képzettségét tanúsító bizonyítványt felmutatni nem tudott, mert a vonatkozó bizonyítványa elveszett, az intézetnél pedig az ő évfolyamára vonatkozó iratok elégtek, tekintettel azonban arra, hogy a felperes felmutatott oklevelekkel igazolta azt, hogy mint községi kertész és faiskolakezelő e téren kifejtett működéseért és kiállításokon dicsérő okleveleket kapott és pénzjutalomban részesült, a kir. Kúria elegendő alapot talált annak a megállapításához, hogy a felperes magasabb képzettséggel bír és a cseléd minőségét meghaladó magasabb képzettséget igénylő munkakört töltött be az alperesnél, ez okból az 1907 : XLV. tc. 1. §-a alá eső gazdasági cselédnek, akinek bérkövetelése a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik, nem tekinthető. E mellett az a kérdés, hogy a kereseti követelés bérkövetelés-e vagy az 1907 : XLV. tc. 63. §-a alá eső kárkövetelés, a hatáskör szempontjából közömbös. Jogszabályt sértett tehát a fellebbezési bíróság, amikor a pert a Pp. 180. §. 1. p. alá eső akadály miatt megszüntette miért is ítéletének megváltoztatásával a rendelkező rész értelmében kellett határozni. Az elsőbíróság a keresetet érdemi okokból utasítván el és felperest a perköltségben elmarasztalván, a pergátló kifogás tár-