Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. X. kötet (Budapest, 1926)

Perjogi Döntvénytár. 79 107. A kereshetőségi jog kérdése a per bármely szakában hivatalból is figyelembe veendő; ily kifogás tehát, habár az alperes azt csak a felülvizsgálati tárgyaláson terjesztette elő, elkésettnek nem tekinthető. (Kúria 1925 jún. 17. P. VII. 7227/1924. sz.) = Az aktív és passzív legitimáció szorosan magánjogi, érdemi kérdés. Alperes azt hatályosan elismerheti, ami kizárja az ide vonatkozó tények hivatalbóli vizsgálatát. 108. A marasztaló ítélet megváltoztatása s a kereset elutasítása folytán a végrehajthatóság tárgyában hozott kiegészítő ítélet ipso jure hatályát veszti. (Kúria 1922 máj. 23. P. V. 5297/1921.) 109. Oly esetben, amidőn az ügyvéd külön honoráriuma nem fix összegben, hanem a * ténykedése folytán elért eredményhez mérten alakutó s változó összegben köttetett ki, amidőn tehát a megbízásnak az ügy befejezte előtt történt megvonása következtében sem azt, hogy az ügyvéd külön tiszteletdíj címén mily összeget érdemelt vagy érdemelhetett volna ki, sem pedig azt, hogy a különdíjból a megbízás megvonásáig végzett ügyvédi munkára aránylagosan mennyi számítható, megállapítani nem lehet: a díjazás kérdésében a díjlevélnek az ügyvédi tiszteletdíjra vonatkozó rendelkezése már nem lehet mérvadó s ezért hatálytalan annak a költségjegyzék összegét korlátozó rendelkezése is; minélfogva az ügyvéd a díj megállapodástól függetlenül, az Ü. R. 54. szakasza alapján igényelheti az érdembe hozott eljárása díjazását s költségeinek megtérítését. (Kúria P. VI. 7060/1924. sz.) 110. A cégbíróság perenkívüli hatásköre nem terjed ki arra, hogy a kézizáloggal terhelt ingók eladására a. felszámolót felhatalmazza. (Kúria Pk. IV. 1971/1925. sz.)