Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. X. kötet (Budapest, 1926)

Perjogi Döntvénytár. 78 felperesnek a pertől az alperes beleegyezésével történt elállását (Pp. 187. §.), az erre hozott végzés pedig az elállás megállapítását jelenti. Ily esetben nincs perjogi akadálya az új tárgyalási határnap újbóli kitűzése iránti egyoldalú kérelemnek. (Kúria 4925 júl. 2. P. IV. 3734. sz.) A kir. Kúria: A felperes felfolyamodásának helyt ad és a. fellebbezési bíróságot tárgyalás kitűzésére utasítja. Indokok: I. Ezt a pert a fellebbezési bíróság 1924. évi,márc. hó 10. napján 5. P. 7928/4922. szám alatt kelt végzésével megszűntnek nyilvánította s az iratokat az elsőbírósághoz visszaküldte;. ennélfogva — akár helyes volt a per megszűntnek nyilvánítása, akár nem volt helyes — 4924 április 4-én miut a 2350/4924. M. E. sz. rendelet életbelépése napján, ez a per sem a kir. törvényszék, sem a kir. ítélőtábla előtt már nem volt folyamaiban; a> fellebbezési bíróság határozata elleni jogorvoslat megengedhetősége szempontjából tehát nem a 2350/4924. M. E. sz. rendelet 3. §.., negyedik bekezdése, hanem a permegszüntetéskor még hatályban volt 40447/4922. M. E. sz. rendelet 6. §-ának harmadik bekezdése irányadó, amely a felülvizsgálati értékhatárt 400,000 koronában állapította meg. Minthogy pedig felperes kereseti követelését az 4924. évi, március 40-én tartott fellebbezési tárgyaláson valorizált 4 millió 946,000 koronában számította fel; a fellebbezési bíróságnak most elbírálás alatt álló — a tárgyalás kitűzése iránti kérelmet e\utasító — végzése ellen (Pp. 554. §. első bek.) fel folyamodásnak, helye van. II. Az 4924 március hó 40-én tartott fellebbezési tárgyaláson, a felperes nem mondott le a kereseti követelésről (Pp. 390. §.), és a felek egyike sem vonta vissza fellebbezését (Pp. 496. §.); hanem a felek — annak bejelentése mellett, hogy perenkívül kiegyeznek — a per megszüntetését kérték. Ily alapon kimondható permegszüntetést a Pp. nem ismer;. helyes értelmezés mellett tehát a felek nyilatkozata a felperesnek a pertől az alperes beleegyezésével történt elállását (Pp. 487. §), az erre hozott végzés pedig az elállás megállapítását jelenti, amely esetben, a Pp. 487. §-ának első bekezdése értelmében, megfelelően. alkalmazandó a Pp. 186. §-ának harmadik bekezdése, amely szerint a felperes a keresetlevelet újból benyújthatja vagy magánjogi követelését egyébként is érvényesítheti; és az, hogy felperes az eziránti joglépést nem harminc nap alatt, hanem e határidő eltelte után teszi folyamatba, csak a keresetlevél beadásához és a per-