Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. IX. kötet (Budapest, 1925)

58 Perjogi Döntvénytár. felhatalmazás (megbízás, utasítás) nélkül képviseltjei nevében őket kötelező joghatállyal épen úgy nem köthet egyezséget és épen úgy nem tehet az ellenfél által érvényesített jogot elismerő vagy a képviseltjeit megillető jogról lemondó nyilatkozatot, mint az ügy­gondnok. A külön felhatalmazást a volt úrbéresek összességének kellő módon egybehívott közgyűlésén hozott határozat adja meg. A fennforgó esetben tehát tisztába kell hozni azt, hogy az alperes volt úrbéres község minden tagja a közgyűlés helyének, idejének és céljának előzetes közlésével meghivatott-e közgyű­lésre? Hogy az ennek folytán megtartott közgyűlés hozott-e egy­hangúan vagy a szavazók úrbéri birtokai mennyiségének alapul­vételével számított többséggel felpereseknek a jelen perrel érvé­nyesített jogát elismerő és oly tartalmú határozatot, amely az alperes volt úrbéres közönség képviselőjeként perbenálló községi bírót felhatalmazza arra, hogy felpereseknek érvényesített jogát a jelen perben kifejezetten elismerje? Abban az esetben, ha a fentieknek megfelelően összehívott közgyűlés egyhangúlag vagy az említettek szerint számított több­séggel akként határozott, hogy felpereseknek perben érvényesített jogát a községi bíró a per folyamán kifejezetten ismerje el, úgy az alperes képviseletében eljárt községi bírónak a jelen perben tett és a felpereseknek e perben érvényesített jogát elismerő nyilatkozatát az összes volt úrbéres alperesekre nézve joghatá­lyosnak kell tekinteni, ellenesetben pedig annak nem lehet ilyen joghatályt tulajdonítani. Az idevonatkozó tényállás lesz alapul veendő annak a to­vábbi kérdésnek az eldöntésénél is, hogy a főbeavatkozókként fellépett V. János és N. Mihály volt úrbéres jogutódoknak be­avatkozása törvényes alappal bír-e vagy nem? Abban az esetben azonban, ha az alperes képviseletében eljárt községi bíró jogelismerése a fenti értelemben joghatályos­nak nem volna tekinthető, úgy a jelen pert, az ő elismerésére való tekintet nélkül kell érdemileg eldönteni. = V. ö Perj. Dtár I. 188 , II. 43. sz. — Gyámhatósági felhatalmazás és jóváhagyás esetei Perj. Dtár III. 43., IV. 13., VII. 16., 67., 436., IX. 40. sz. 84. /. Ha új ügyvéd mutatja be meghatalma­zását anélkül, hogy a korábbi ügyvéd meghatalma­zásának megszűnése bejelentetett volna, az ítélet a két ügyvéd közül bármelyiknek kézbesíthető; ha pedig mindkettőnek kézbesíttetett, a fellebbviteli határidő az első kézbesítéstől számítandó. — //. Részítélet elleni

Next

/
Thumbnails
Contents