Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. IX. kötet (Budapest, 1925)

bO Perjogi Döntvénytár. a letétbe helyezésnek és a letétel útján való fizetésnek helye van-e, kizárólag a letevő előadása irányadó. (Budapesti kir. tábla 4922 nov. 22. P. 10,391. sz.) = V. ö. Perjogi Dtár II. 49., 283., 366., 508—807., IV. 143., 469. IX. 61. sz. 78. A felek a Pp. H6. §-ában meghatározott három év eltelte után is kérhetik az eljárás folyta(Budapesti kir. tábla 1923 jún. 44. P. 888. sz.) = A Kúria V. 8338/1918. és I. 6432/1917. sz. határozatai szerint (Perjogi Dtár VI. 64. és IV. 101. sz.) az eljárás a három év eltelte utáni egyoldalú kérelemre is folytatandó. V. ö. Tóth György, Polg. Törv. Jog Tára V. 11. sz.; Tasnádi Nagy András, M. J. Szemle 1923, 181. 1.; Antalfy Mihály u. o. 169. I.; Lőw Tibor, Jogt. Közlöny 1918, 12. sz.; Weisz Árpád, M. Jogélet 1918. évi március 9. sz. 79. Kifejezett csatlakozás nélkül nem vehető figyelembe a válasziratban előterjesztett és az alsóbírósági költség felemelésére irányuló kérelem. (Kúria IV. P. 2266/4923. sz.) = A Pp. 481. §-"a szerint helytelen elnevezés esetében a fellebbviteli tartalma szerint kell megítélni; ez az 847. §. szerint a felülvizsgálati eljárásban is alkalmazandó ; és sem az 827., sem az 831. §. nem írja elő lényeges kellékként a ((felülvizsgálati kérelem» vagy ((csatlakozás* kifejezés használatát. Tehát a kérelem tartalma mérvadó, aminek természetesen a beadvány utáni törvénykezési illeték szempontjából is így kell lennie. 80. A felülvizsgálati bíróság jogkörébe tartozik annak a megítélése, hogy részbeni pernyertesség esetében a felperesnek a per- és fellebbezési költségekben marasztalása helyesen történt-e, avagy azokat kölcsönösen meg kell-e szüntetni. (Kúria 1924 febr. 27. P. IV. 835/1923. sz.) = Ez kétségtelen az 843. §. utolsó bekezdéséből, mely szerint, «ha a fellebbezési bíróság ítélete a perköltség viselésének kérdésében is meg van támadva, a felülvizsgálati bíróság ezekben a kérdésekben a 424—i34. §§. szabályai szerint jár el». És a min. ind. szerint «a perköltség kérdésében, ide értve nemcsak a felülvizsgálati eljárásnak, hanem az elsőbírósági és a fellebbezési eljárásnak a költségét is, a felülvizsgálati bíróság épen úgy jár el, mint a fellebbezési bírósága. Ahol tehát a perköltségviselés kérdésének eldöntését a törvény (Pp. 426., 429., 430. és 438. §§.) a bíróság belátására bízza, az alsóbírósági határozat nem k^iti a felülvizsgálati bíróságot, hanem utóbbi önállóan, saját belátása szerint alkalma