Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. IX. kötet (Budapest, 1925)

1. Uradalmi gazdaságban évi javadalmazással alkalmazott, különleges elméleti vagy gyakorlati vizsgával nem bíró iparosnak, mint gazdasági cselédnek felmondási időre járó követelése közigazgatási útra, a nyugdíjszabályzaton alapuló nyugdíjigénye ellenben bírói útra tartozik. (Kúria 1923 jún. 20. P. VI. 6007/1922. sz.) A kir. Kúria: Felperes felülvizsgálati kérelmének részben helyet ad, a fellebbezési bírósági ítéletet részben és pedig akként változtatja meg, hogy alpereseket pergátló kifogásukkal annyiban, amennyiben az a kereseti követelésnek a nyugdíjra vonatkozó része ellen irányul, elutasítja s a fellebbezési bíróságot ennek megfelelő további eljárásra utasítja. Egyebekben azonban felperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja s a felülvizsgálati költségeket peres felek között kölcsönösen megszünteti. indokok: Felperes kereseti előadása szerint 1907 máj. 1-től kezdve a kalocsai érseki uradalomban kárpitos, kocsifényező és szíjgyártói minőségben volt alkalmazva, a keresetlevélben részletezett készpénzfizetés és természetbeni járandóságok mellett; 1921 július hó második felében e szolgálatból három havi felmondással elbocsátották. Minthogy az uradalomnál alkalmazottak érdekében létesített nyűg- és kegydíj-szabályzat szerint felperes, mint úgynevezett középfokú alkalmazott részére nyugdíj jár, ennek folyósítását azonban az uradalom megtagadta, ezért felperes alpereseket a nyugdíj kiszolgáltatására kérte kötelezni. Keresetét később javadalmazásának a felmondási időre járó részének megítélése iránt is felemelte. A fellebbezési bíróság ténymegállapítása szerint felperes semmiféle — a fennálló törvények vagy rendeletek által szabályozott, illetve a gyakorlatban megkívánt — különleges elméleti vagy gyakorlati vizsgával nem bírt, hanem mint egyszerű iparos évi bérért, javadalmazásért szolgálta az uradalmat, vagyis az uradalom gazdaságában megfelelő ellenszolgáltatás (konvenció) fejében szePerjogi Döntvénytár. IX. 1