Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. IX. kötet (Budapest, 1925)

Tartalo mm a tató. Lap keresés útján ki nem hallgatható és meg sem idézhető tanú közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozata bizonyítékként indokoltan elfogadható __„____ — -. — — - 70 105. Beismerést tévedés alapján vissza lehet vonni, ha a tévedés menthető volt _________ __ __ _ _ _ ... — 70 144. II. A pergátló kifogás megalapítására alkalmas tényeket az alperes tartozik bizonyítani _ .... ________ 154. A bizonyítókoknak a Pp. 270. §-ában meghatározott szabad mórlegelésének elengedhetetlen követelménye az, hogy az ítéletben megnyilvánuló bírói meggyőződós a felek részéről szolgáltatott összes bizonyítékok figyelembevételével alkottassék meg és az összes szolgáltatott bizonyítékok alkalmazására v&gy mellőzésére vonatkozó indokok tüzetes előadásából kitűnjék az is, hogy a bíróság az összes perbeli adatokat figyelembe vette 109 Tanuk. (Pp. 286—3ífi. §.) 129. Bár a tanudíj előlegezésére csak az egyik fél köteleztetett, a megállapított összeg mérséklése végett a másik fél felfolyamodással élhet_ ___________ _ _ 89 166. Jogszabálysértés, ha a bíróság a külföldön (Wienben) lakó tanú előállítására négy napi, tehát nyilván nem elegendő határidőt szabott _ _ _. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ „_ _ 117 Okiratok. (Pp. 315—339. §.) 92. III. Szükségtelen a hatásköri kifogást megalapító okirat csatolása akkor, ha az eljáró bíróság az okirattal bizonyítandó kikötés szövegét szószerint a tárgyalási jegyzőkönyvbe felveszi 64 Szakértők. (Pp. 350—367. §.) 10. Ha a íelek az árú mennyisége és minősége tekintetében felmerülendő vitákra nézve az általuk választandó bizottság döntését előre is kötelezőnek elismerték, egyik félnek sincs joga ahhoz, hogy ily bizottság eljárásának igénybevétele nélkül közvetlenül bírói szemle útján állapíttassa meg a vitássá válható tényeket; ily esetben tehát a bírói szemle költsége az ellenfelet nem terheli— _ __ „„ _________ .... _ 7 A fel eskü alatti kihallgatása. (Pp. 368—380. §.) 106.1. Az egyik fél eskü alatti kihallgatása esetén a másik félnek — saját kihallgatása iránt — kellő időben előterjesztett kérelmét csak abban az esetben lehet a tárgyalás elhalasztása szükségességének indokából megtagadni, ha ez a fél tudta, hogy a bíróság az ő ellenfelét eskü alatt ki fogja hallgatni ós még sem jelent meg a tárgyaláson, ellenben abban az esetben, ha a fél kihallgatására nem volt külön határnap kitűzve, hanem a kihallgatás elrendelése után nyomban foganatosíttatott, a bíróság a másik fél kihallgatása végett a tárgyalást csak abban az esetben nem köteles elhalasztani, ha a perbeli adatok szerint a jelen nem levő felet úgysem lehetne esküre bocsátani _ _ 71 173. II. Az, hogy az állandóan külföldön lakó félnek a perbíróság elé idézése nagy költséggel és időveszteséggel járna, nem tör-