Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. VIII. kötet (Budapest, 1924)

Perjogi Döntvénytár, 09 ügyminiszteri rendelettel lényegileg olyan új tényre és ezzel Összefüggő új bizonyítékra alapította, amely új tény az alapper­beli ítéletek után keletkezett, és így mint új jogügyletet alkotó új körülmény, és arra vonatkozó új bizonyíték alapján a Pp. 563. §. 11. §-a értelmében perújításnak nincs helye. A fellebbezési bíróságnak ez a jogi álláspontja azonban téves. U. i. az alapper jogérvényes elintézése után felmerült új tény és illetőleg azzal összefüggő új bizonyíték csakis annyiban nem szolgálhat a Pp. 563. §.11. pontja alapján a perújításra alapul, amennyiben az új tény a felek jogalkotó, megváltoztató vagy megszüntető ténye; a fennforgó esetben pedig az F) alatt csatolt fentidézett m. kir. belügyminiszteri rendelét nem a felek jogügyleti ténye, hanem az azok rendelkezési jogát meghaladó és a községek vagyona feletti felügyeleti jogot gyakorló közjogi szerveknek törvényes hatáskörébe utalt hivatalos ténykedése, minél­fogva a m. kir. belügyminiszternek F) alatti rendelete csakis a felperes által már az alapperben is vitatott azoknak a perdöntő tényeknek az alapperben nem használt új bizonyítékául jelent­kezik, hogy ő (t. i. a felperes) a korábbi belügyminiszteri ren­deletben megkívánt módosító feltételeknek is és így tehát a szerződés összes feltételeinek megfelelt, és ennek eredményében a szerződés jóváhagyása is megtörtént. Közömbös tehát, hogy ez az . új bizonyíték az alapper fo­lyama alatt avagy annak jogerős befejezése után keletkezett. Minthogy pedig a perújító felperes által most érvényesített bizonyíték alkalmas lehetett arra, hogy létezése esetében az alap­perben használva a felperesre nézve kedvezőbb ítéletet eredmé­nyezzen : a kir. Kúria a fellebbezési bíróság ítéletét megváltoz­tatta, a perújításnak a Pp. 563. §. 11. pontja alapján helyet adott és a Pp. 543., 547. és 506. §-ának 2. bekezdése értelmé­ben a fellebbezési bíróságot további tárgyalásra és az ügy érde­mében leendő határozat hozatalára utasította, egyúttal pedig az 543. §. utolsó bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárás költsé­gét a felek részére egyelőre csak megállapította. Felperes felülvizsgálati kérelme tehát ennyiben alapos. Nem volt teljesíthető azonban felperesnek az a további felül­vizsgálati kérelme, hogy a kir. Kúria már most az ügy érdemé­ben is határozzon, mert a fellebbezési bíróság érdemi határoza­tának hiányában ennek a fentebb felhívott eljárási szabályokra való tekintettel sem lehet helye. • * = Ad I.: V. ö. Perjogi Dtár VII. 138. sz. — A fentivel egyezően kell dönteni, ha pl. az alapperben nyertes fél az alapper befejezése után bíróságon kívül, oly beismerést tesz, amely az alapperben megállapított tényállást meg-

Next

/
Thumbnails
Contents