Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. VIII. kötet (Budapest, 1924)

i2 Perjogi Döntvénytár. Indokok: A Pp. 767. §-a értelmében érvényes választod bírósági kikötés csak úgy jöhet létre, ha írásba van foglalva és ha meghatározott vitás ügyre vagy valamely meghatározott jogviszonyból jövőre keletkező vitás ügyekre vonatkozik: következőleg és minthogy ezzel a rendes eljárás alól kivétel létesülvén, kiterjesztő magyarázatnak sincs helye, a kikötés csak akkor állhal meg, ha a felek ez irányú akaratmegegyezésüket az okiratban félreérthetetlenül kifejezésre juttatják. Felek szerződésének 15. pontja a felek közös üzletének a felmondás lejártakor való értékének a felekre végérvényesen kötelező megállapítását ott megszabott módon alakítandó becslő-bizottság döntésére bízza. Eszerint a bizottság nincs hivatva a felek közt felmerülhető valamely jogvitában dönteni, hanem csak az üzletmegváltásnál irányadó érték meghatározása a feladata : nyilvánvaló tehát, hogy a felek a fent jelzett kikötéssel nem is akarták becsiő-bizottság nevezete alatt voltakép végrehajtható ítélet hozatalára hivatott választott bíróság döntésére bízni kötelezettségeik és jogaik fennállásának és terjedelmének kérdését, hanem e kikötés csupán a kárbiztosításoknál a kárösszeg kötelező megállapítására kikötni szokott szakbizottsági eljárásra vonatkozó megállapodással esik egy tekintet alá. Minthogy pedig adott esetben a szerződés 22. pontja még kifejezetten is azt mondja ki, hogy a felek per esetén magukat a győri kir. bíróságok illetékességének és perrendszerű hatáskörének vetik alá: az alperes nyilván alaptalanul támasztott a Pp. 180. §. 4. alapján pergátló kifogást, miért is az ennek elutasítását megtámadó felülvizsgálati kérelmét el kellett utasítani. A költségviselés felől tett rendelkezés az alperes jogorvoslatának sikertelen voltából folvóan a Pp. 543. és 508. §-ain alapszik. * * = A 767. $-ában említett «vitás ügy» alatt vitás jogviszonyt kell érteni, de nem puszta ténykérdést, mint pl. valamely kár megbecsülését, vagy «megfelelő nr» (Oplk. 1056., 1057. §-ai), meghatározását. Ez a német Reichsgerichtnek is állandó gyakorlata. (Jm\ Wochenschrift 1899., 276. 1.); 1902., 636. lap.) — V. ö. Fabinyi Tihamér «A választott bíráskodás* 100. és köv. 1. — Ami pedig ily megállapodás kötelező erejét illeti, lásd u. o., továbbá Perj. Dtár III. 140.; IV. 198.; Hitelj. Dtár VIII. 41.; X. 123—125.; XI. 66.; Ker. Joe 1917. 22. I.: Térfy XVIII. Í95. és f. Lapja 1915., 6. 44. /. Oly esetben, ha a választott bírósági eljárás nem valamely meghatározott jogviszonyból jövőre