Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. VIII. kötet (Budapest, 1924)

Perjogi Döntvénytár. 21 később állolt be — ezen oknak az alperes tudomására jutása után a perben való érvényesítésre legközelebb kínálkozó alkalommal, vagyis a legközelebbi szóbeli tárgyaláson lelt felhozva, mivel végül a felperes az 1921: XXXIIÍ. tcikkel törvénybe iktatott békeszerződés folytán vált külföldivé s ez a körülmény az összes volt horvátországi honosokra vonatkozó békeszerződés életbelépését közhírré tevő 7200/1921. M. E. rendelet közzétételének napján, azaz 1921 szeptember 11-én vált köztudomásúvá, s ekként az alperes a jelen kifogással kellő időkor élt volna, ha azt a legközebbi tárgyaláson terjesztene volna elő, ez pedig 1921 szeptember 24-én az elsőbíróság előtti eljárásban volt, amikor azonban az alperes nem pergátló kifogást terjesztett elő, hanem az ügy érdemében ítélethozatalát kérte: mindezeknél fogva az alperes a jelen pergálló kifogást a fellebbezési tárgyaláson már elkésetten érvényesítette. A felülvizsgálati kérelemben felhozott panasz tehát alapos ; miért is a fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztatni és az alperes pergátló kifogásának elvetésével az ügyet érdemben tárgyalás és újabb határozathozatal végett a fellebbezési bírósághoz visszautasítani kellett. A fellebbezési tárgyaláson felmerüli és a felülvizsgálati eljárási költségek viselésében való marasztalás a Pp. 424. és 543., 508. §-ainak rendelkezésén alapul. * * — Figyelmet érdemel, hogy a Kúria nem a békeszerződés állampolgársági rendelkezéseit ismertető 65UO/1921. M. E. sz. rendelet közzétételének időpontját (1921 szeptember 28.) vette irányadónak. — Az igazságügyminiszter 47,737/1921. VII. sz. leirata szerint Jugoszláviával a biztosíték alóli mentesség viszonossága tekintetében nincs újabb megállapodásunk. — V. ö. Perj. Dtár VII. 116., VI. 34., 35. és jzt. 24. A sommás visszahelyezést perben a jog iránti per viszonkeresetileg érvényesíthető ugyan, de csak abban az esetben, amennyiben a pertárgy értéke a kir. járásbíróságok hatáskörét meg nem haladja. (Kúria 1922 nov. 3. P. VI. 961. sz.) = V. ö. Perj. Dtár II. 446., 447. sz.