Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. VIII. kötet (Budapest, 1924)

16 Perjogi Döntvénytár. A kii*. Kúria: Felperes felülvizsgálati kérelme folytán a fellebbezési bíróság eljárását és ítéletét feloldja s a fellebbezési bíróságot arra utasítja, hogy a tényállást minden irányban s különösen az alábbiakra tekintettel is tüzetesen és szabályszerűen állapítsa meg s a kifejlendó'khöz képest hozzon az ügy érdemében új, az összes költségekre s köztük a felperes részéről 4000 K-ban, alperesek részéről ugyancsak 4000 K-ban meghatározott felülvizsgálati költségre is kiterjedő ítéletet. Indokok: Felperes felülvizsgálati kérelmében megtámadta a fellebbezési bíróság ítéletében megállapított azt a tényállást, amely szerint elsőrendű alperes felperestől bocsánatot kért és felperes elsőrendű alperesnek megbocsátott; megtámadta pedig ezt a tényállást azért, mert a ténymegállapításra alapul szolgáló 4921 évi november hó 22-én felvett 13. sz. a. tárgyalási jegyzőkönyvre vonatkozóan a Pp. 247. §-ának rendelkezései be nem tartattak. Felperesnek ez a panasza alapos abban a részében, amely a felperes személyes meghallgatása alkalmával tett vallomásának jegyzőkönyvbevélelére vonatkozik; mert: a felperes vallomását magában foglaló 13. sz. jkv. harmadik oldalán, a jegyzőkönyv szélén a felperes vallomásának kiegészítését tartalmazó tartalmánál fogva perdöntő fontosságú kiegészítés foglaltatik, anélkül, hogy ez a pótlás a Pp. 247. §-a utolsó bekezdésében foglalt parancsoló rendelkezésre tekintettel külön aláírva lenne; mert továbbá a felperes vallomását tartalmazó sorok közé ((véglegesen* szó a Pp. 247. §-ának utolsó bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére beíratott. Megállapítja a kir. Kúria azt is, hogy a felperes vallomásának kiigazítás és pótlás nélküli tartalma, a pótlás és kiigazítás szerinti tartalomtól lényegesen eltér. Megtámadta a fellebbezési bíróság ténymegállapítását a felperes abban a részében is, amely felperes feleségének, ki által történt ápolására és gondozására vonatkozik. Ez a panasz is alapos. A fellebbezési bíróság ugyanis ítéletének indokai szerint elfogadta az elsőbíróság ítéletének indokaiban foglalt, a felperes feleségének ápolására és gondozására, vagyis ezen szerződő féllel szemben az alperesek által elvállalt kötelezettség teljesítésére vonatkozó ténymegállapítást, még pedig az elsőbíróság ítéletében felhozott indokok alapján. Tekintettel azonban arra, hogy a fellebbezési bíróság bizonyítást rendelt el és foganatosított abban az irányban, hogy alperesek a felperest és nejét hűségesen ápolták és gondozlák-e felperestől való elköltözésükig? illetőleg felperes nejének 1919. év szeptember havában történt elhalálozásáig? idevonatkozólag