Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. VIII. kötet (Budapest, 1924)

Perjogi Döntvénytár. 132. Két egybehangzó ítélet elleni alaptalan felülvizsgálati kérelemre a Pp. 5kí. §-a alkalmazandó, ha az kizárólag a bizonyítékok mérlegelése ellen irányul. (Kúria 1923 jún. 7. P. VII. 6108/1922. sz.) • * = V. ö. Perjogi Dtár VIII. 88. sz. 133. Ha a bűnperben hozott jogerős ítéletek szerint a vádlottnak a beszámíthatóság hiányára és a jogos védelem fennforgására alapított védekezése elvettetett és meg állapíttatott, hogy a bántalmazást oly körülmények közt alkalmazta, amelyek azt szükségessé nem tették: e tényállással szemben a polgári bíróság a büntetőperben kihallgatott tanuk vallomásainak mérlegelése alapján nem állapíthatja meg, hogy a testi sértés elkövetése alkalmával a másik fél lépett föl támadólag és hogy az elítélt a személye ellen intézett támadás elleni védekezés közben ejtette a testi sértést. (Kúria 1922 november 22. P. I. 5134. sz.) • -¥• = Ugyanígy Térfy XVII. 184., 778. sz. — Némileg eltérően Kúria III. 2255/1921. és VI. 1750/1922. Mjogi Dtár XVI. 25. 134. Habár az migynek csak egységes elbírálhatása esetében az egyik pertárs által használt fellebbvitel a másikra is kiterjed, azonban az utóbbit nem lehet a megbízása nélkül közbetett sikertelen jogorvoslat költségével terhelni. (Kúria 1922 november 28. P. II. 369. sz.)