Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. VIII. kötet (Budapest, 1924)

Perjogi Döntvénytár. 87 gondnokának; 2. az elhalt felperes haláleset felvételi ívvel valószínűsített örökösének, ifj. H. Imrének, gondnoka: Sz. János kezéhez kézbesítendőén, még pedig az elsőbírósági ítélet egy kiadmányával és az 1911 :1. t.-e. 465. §-ának első bekezdésében az eljárás felvétetésére vonatkozóan biztosított jogára való figyelmeztetéssel ; 3. M. vármegye árvaszékének ugyancsak az elsőbírósági ítélet egy kiadmányával és a 16,495 tó. 1922. sz. véghatározatra való hivatkozással; 4. alperesnek — ügyvédje kezéhez — még pedig azzal a figyelmeztetéssel, hogy: abban az esetben, ha fellebbezését a felperes halála következtében félbeszakadt eljárás felvételére irányuló, az 1911:1. t.-c. 465. §-ának második bekezdésére alapított és ugyanezen §. harmadik bekezdése szerint idézési kérelem útján előterjesztendő kérelemnek is kívánja tekinteni — abbaj) az esetben — az idézés iránti intézkedhetés végett pótlólag igazolnia kell közokirattal: a) vagy azt, hogy a néhai felperes után rajta (alperesen) meg ifj. H. Imrén kívül nem maradt más örökös; b) vagy, ha netalán maradt más örökös is: név szerint ki az vagy kik azok ? Hol laknak és honnan idézhetok? II. a most elrendelt kézbesítések eszközlése után abban az esetben, ha: ifj. H. Imre gondnoka részéről fellebbezés vagy felvétel iránti kérelem adatott be, vagy ha i(j. H. Imre gondnoka részéről sem felvétel iránti kérvény, sem pedig a fellebbezési határidő alatt fellebbezés ugyan nem adatott be, de beadatott alperes részéről a fenti I. 4. pontnak megfelelő pótkérvény: abban az esetben az elsőbíróság terjessze föl az iratokat a félbeszakadt eljárás felvétele végett a fellebbezési bírósághoz. A kir. Kúria alperes felülvizsgálati költségét 2200 K-ban megállapítja és e költség viselésének kérdését a perbeli véghatározalra fönnhagyja. Indokok: Alperes felülvizsgálati panasza elsősorban az, hogy a fellebbezési bíróság dr. M. Tivadar ügyvéddel, mint ifj. H. Imre gondnokával tárgyalt és ítéletet is hozott, jóllehet az árvaszéknek dr. M. Tivadart ifj. H. Imre gondnokává kirendelt véghatározata még nem volt jogerős. Ez a panasz tárgytalan, mert a 31. sorszámú fellebbezési tárgyalási jegyzőkönyvben olvasható végzésnek világos szavai szerint dr. M. Tivadar «az általa gondnokolt néhai H. Imre képviseletében és nem örököse: ifj. H. Imre nevében* folytatta a jelen pert. Ellenben alapos a felperes 1918 június 23-án történt elhalálozásának tényével kapcsolatban emelt felülvizsgálati panasz. Ugyanis: a gondnokolt halálával a gondnokság az anyagi magánjog szerint megszűnik — a polgári perrendtartás 465. §-ának az alól a szabálya alól pedig, hogy a fél halála esetében az eljárás félbeszakad — a 470. §. csak arra az esetre tesz kivételt, ha a félnek a per vitelére meghatalmazottja volt, de nem tesz kivételt