Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. VIII. kötet (Budapest, 1924)

Perjogi Döntvénytár. 78 a kötelesrész összege volt, s mert az örökösök a perreulasítást követőleg a hagyatéknak a 77. §. értelmében való átadását sikeresen már nem kívánhatják. • * = V. ö. Perjogi Dtár II. 516., III. iö3., VII. 63. sz. 79. A haszonélvező halála után az ő feles bérlője ellen a zárlat a tulajdonos javára a végr. t. 237. §. a; pontja alapján elrendelhető, ha a veszély fennforgása a gyümölcs leszedésének és - értékesítésének tényével ki van mutatva. . „, „, „ (Kúria 1923 febr. 7J>k. V. 535. sz.) A kir. Kúria: A másodbíróság végzésének megváltoztatásával az elsőbíróságnak zárlatot rendelő végzéséi hagyja helyben; egyszersmind zárlatot kérő felfolyamodási költségét 800 K-ban megállapítja. Indokok: Zárlatot kérő a becsatolt telekkönyvi hiteles másolatokkal kimutatta azt, hogy ő és a zárlat elrendeléséhez hozzájárult K. F. a g—i 1271. és 3190. sz. betétekben felvett ingatlanok 3/e részének nyilvánkönyvi tulajdonosai, amely minőségükbőr az ingatlanok 3/e részének birtokához való jogosultságuk annál is inkább megállapítandó, mert az ingatlanokra haszonélvezeti joggal bíró özvegy L. Jánosné a bemutatott haláleset felvételi ív szerint 1922 febr. 23-án elhalálozott, s így a haszonélvezet ettől az időtől a tulajdonos kérvényezőket illeti meg. Ezekhez képest tehát a zárlatot kérők a zárlatot szenvedő elleni igényüket kimutatták. Zárlatot szenvedő nem tagadta azt, hogy a kérdésben forgó ingatlanok gyümölcstermését beszedte, sőt zárlatot szenvedő maga adta elő, hogy a leszedett és értékesített gyümölcstermésért befolyt összeget dr. L. D. ügyvédnek adta át. Ezek szerint a veszély fennforgása is ki van mutatva, s így az 1881: LX. tc. 237. §. a) pontjára alapított zárlati kérelem teljesítésének helye van. Nem volt figyelembe vehető zárlatot szenvedőnek az az előadása, hogy ő a kérdésbe forgó ingatlanokat özvegy L. Jánosnétól feles mívelésben bírván, a feles bérlet tartama alatt a zárlat ellene el nem rendelhető; mert a haszonélvező halálának beálltával annak haszonélvezeti joga megszűnvén, a haszonélvezeti jog tartamán túl a felesbérleti viszony sem terjedhet. = V. ö. Perjogi Dtár III. 102., V. 38., VIII. 35. sz. és jzt.