Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. VII. kötet (Budapest, 1923)

ü-2 Perjogi Döntvénytár. szempontjából az 1921 július 26-ikáig terjedő időre egyáltalán nem érinti, mert alperes legfellebb ettől az időtől kezdve igényelhetnék a kereset tárgyának a birtokát és így semmi akadály sem forog fenn arra nézve, hogy a felperesek birtokigénye eddig az ideig feltétlenül, a további időre pedig a 2. /. alatti egyesség hatálytalanságától feltételezetten megállapíttassék. Amennyiben azonban a 2. •/. alatti hatályos volna; úgy nem volna indokolt, hogy alperesek felpereseknek kiadják azt, aminek birtoka a már elmúlt 4921 július 26-ikától kezdve őket illetné meg. A dolog ilyen állásában a 2. */. alattinak joghatálya, illetőleg ennek következményei a jelen perben elbírálandók lesznek és az 1924 július 26-ikától számított birtok és elvont haszon kérdése ennek a 2. •/. alatti egyességnek a hatályosságától volt függővé teendő. Ezek után a felperesek felülvizsgálati panaszai folytán eldöntendő kérdés még az, hogy miután a fellebbezési bíróság a tulajdonjog- és a birtok kérdésében nem határozott, a kir. Kúria ítélete erre kiterjedhet-e ? Illetőleg ezekben a kérdésekben a kir. Kúria most határozhat-e ? A kir. Kúria ezt a kérdést igenlően oldja meg! Az 1914 :1. tc. 503. §-a értelmében a fellebbezési bíróság olyan kérdésekben is határozhat, amelyekben az elsőbíróság nem döntött, ugyanezen tc. 547. §-a értelmében pedig a felülvizsgálati eljárásban a fellebbezési eljárásra megállapított szabályok — amennyiben más törvényes intézkedés nincs*— megfelelően alkalmazandók, már pedig ellenkező rendelkezés a törvényben nem foglaltatik, nyilvánvaló.tehát, hogy: amennyiben más akadály nem forog fenn és a tényállás a fellebbezési bíróság ítéletében meg van állapítva, illetőleg abból az 4911:1. tc. 534. §-ának keretén belül megállapítható, a felülvizsgálati bíróság nemcsak jogosítva, hanem kötelezve is van olyan kérdésben is rendelkezni, amelyben a fellebbezési bíróság téves jogi álláspontja miatt nem döntött. Megerősíti ennek az álláspontnak a helyességét az is, hogy az 1911:1. tc. 543. §-a értelmében a felülvizsgálati bíróság, amennyiben a tényállás meg van állapítva a fellebbezési bíróság ítéletében, vagy amennyiben az iratokból (mérlegelés nélkül) megállapítható, az ügy érdemében tartozik ítélni; az ügy érdeméhez pedig tartozik az is, ami a kereset főtárgyával összefügg; a jelen esetben tehát a tulajdonjog és a birtok kérdése-is. Az alperesek javára az A) alatti szerződés alapján bekebelezett tulajdonjog kitörlése bekebelezésének folyományául alperesek a kitörlés bekebelezését elrendelő telekkönyvi végzés, valamint a jelen ítélet kiadmányainak bemutatása mellett természetesen akadálytalanul felvehetik a székesfehérvári kir. adóhivatalnál, mint a