Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. VII. kötet (Budapest, 1923)

Perjogi Döntvénytár úgy tekintendő, mint aki tudomást szerzett a férje ellen gyakorolt kényszerről és ez a kényszer, a fellebbezési bíróság ítéletében megállapított tényállásból nyilvánvalóan olyan nagyfokú volt, hogyannak puszta közlése is a másodrendű felperessel elegendő volt arra, hogy a másodrendű felperes jogilag úgy tekintessék, mint akinek nem volt meg a szabad akaratelhatározási képessége akkor, amikor még ugyanaznap ölet is behívták a községházára a szóbanforgó szerződés aláírása végett. Egyébiránt nemcsak semmi arra következtetést engedő adat sem merülvén föl a perben, de a fennforgó viszonyoknál fogva észszerűleg fel sem tehető, hogy a másodrendű felperes az alperesekkel tulajdonközösségbe akart volna kerülni az A) alatti szerződésben eladott ingatlanokra és az azokon levő épületekre és üzemben levő malomberendezésre nézve — nem sértett tehát jogszabályt a fellebbezési bíróság akkor sem, amikor az A) alatti szerződést olyan egységes ügyletnek tekintette — amelynél annak az elsőrendű felperesre vonatkozó érvénytelensége a másodrendű felperesre nézve is érvénytelenné teszi az ügyletet. Az "úgynevezett tanácsköztársaság bukása és a jelen pernek 1919 szeptember 26-ikán történt megindítása közölt lefolyt mintegy 7 hét nem olyan hosszú idő, amelyből az A) alattinak utólagos jóváhagyására lehetne következtetni. Nem lehet erre következtetni abból sem, hogy felperesek látták, hogy alperesek a malomba beruházásokat eszközöltek, mert nem volt felpereseknek módjukban, hogy ezt megakadályozzák. Sőt még abból sem lehetne ily jóváhagyásra következtetni, ha elsőrendű felperes valóban szolgált volna is tanácsokkal alpereseknek e beruházások miként leendő eszközlésére nézve, mert e tanácsadásnak elegendő magyarázata lehet az, hogy az elsőrendű felperes, ha már nem tudta megakadályozni azt, hogy a malmon változtatást ne eszközöljenek az alperesek, legalább azt iparkodott megakadályozni, hogy ne szakszerűtlenül eszközöltessenek ezek a változtatások — úgy hogy a malom, amikorra visszaperli — ne legyen rongált állapotban. Alaptalanok tehát a most említett körülmények címén emelt alperesi panaszok is. És mivel helyes a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy ott, ahol olyan dolgok és olyan jogok visszaszolgáltatásáról van szó, amelyek nyilvánvaló erőszakosság és a kiadásra kötelezett személy tudtával elkövetett tilos cselekmény következtében kerültek a kiadásra kötelezett személy birtokába, vagyis ahol a kiadásra kötelezett feleket birtokuk szerzésekor rosszhiszeműség terheli, ott a kiadásra kötelezett feleket a kiadandó dolgokra tett szükséges költekezéseik megtérítésére vonatkozó igényeik sem mentesíthetik a ki-