Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. VII. kötet (Budapest, 1923)
56 Perjogi Döntvénytár. (Kúria 1921 dec 14. P. V. 3465. sz.) Akir. Kúria: Alpereseket felülvizsgálati kérelmükkel elutasítja '; ellenben felperesek felülvizsgálati kérelmének részben helyet ad, s ennek folytán alpereseket annak tűrésére kötelezi, hogy a S—on 1919 március 19-ik napján kiállított adásvevési szerződés alapján javukra a s—i 111., 264. és 310. sz. tkvi betétekben foglalt ingatlanokra a 732/tk. 1919. sz. végzéssel bekebelezett tulajdonjognak kitörlése ezen ítélet alapján a felperesek kérelmére bekebeleztessék; kimondja továbbá, hogy alperesek az A) alattiban eladottak gyanánt felsorolt ingók tulajdonjogát nem szerezték meg ; és egyúttal megállapítja, hogy alpereseket a fent megjelölt szerződés alapján a fentemlített kereseti ingatlanok és ingók birtoka meg nem illeti és ezeket az ingatlanokat és ingókat azokba részükről eszközölt beruházások címén vissza nem tarthatják, és egyúttal végrehajtás terhével és egyetemleg kötelezi alpereseket, hogy fizessenek felpereseknek — ügyvédjeik kezéhez — 15 nap alaü, még pedig az elsőrendű felperesnek 3076 K, a másodrendű felperesnek pedig 4829 K felülvizsgálati költségei. indokok: I. Másodrendű alperes jogszerűen vitatja, .hogy a perképesség és a törvényes képviselet kérdését a bíróságok hivatalból vizsgálják. E részben azonban a fellebbezési bíróság jogszabályt nem sértett. A fellebbezési bíróság ugyanis, amint azokról a ténykörülményekről, amelyekből másodrendű alperes a perbenállási képességének és törvényszerű képviseltetésének a hiányát megállapíthatónak véli, még pedig magának a másodrendű alperesnek a fellebbezési tárgyalás legelején előterjesztett előadásából tudomást szerzett, másodrendű alperesnek perképességét és képviseletét azonnal vizsgálat alá vetle, a kérdést az 1911 :1. tc. 181. §-a értelmében az ügy érdemének tárgyalása előtt elkülönítve tárgyalta és ítélettel döntött ; és mert a felek az ítéletnek jelenlétükben történt kihirdetése után a per érdemére vonatkozó kérelmeket terjesztettek elő, helyesen járt el a fellebbezési bíróság akkor is, amikor azonnal az ügy érdemében járt el tovább. Igaz ugyan, hogy a fellebbezési bíróság a perképesség és a képviselet tekintetében hozott ítéletének kézbesítését nem rendelte el, azonban e& nem olyan eljárási szabálysértés, ami miatt az ügynek e helyütt való elbírálása eszközölhető nem volna, mert — amiként már kiemeltetett — másodrendű alperes, aki 1897 máj. 28-án születvén — a szóbanforgó ítélet meghozatalát közvetlenül megelőzött tárgyalás időpontjában: 1921 június 22-ikén már életkoránál fogva is nagykorú — és 1921 évi június 20-ik napján kiállított meghatalmazásban vallott ügyvéd által kellően képviselve volt, a szóbanforgó ítélet kihirdetése után nyomban az ügy érdemébe belebocsátkozott, az ítéletet pedig az ugyanazon a napon meghozott és kihir-