Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. VII. kötet (Budapest, 1923)

Perjogi Döntvénytár. í'enn és a hivatkozott rendelet 6. §-ának intézkedései csakis annyiban befolyásolhatják a peres felek jogviszonyát, hogy az alperes átruházási kötelezettségének megállapítása folytán az ítélet végrehajthatósága, a lakásügyi hatóság engedélyétől függ. 44. A bérleti viszonyból származó ügyekre vonatkozó hatásköri szabályok nem alkalmazhatók abban a perben, melyet a lakásból és üzlethelyiségből álló ingatlan vevője indít az eladó ellen, aki az ingatlant a szerződésben meghatározott időben nem adja át. (Kúria 1921 márc. 8. P. V. 183. sz.) * * — A fellebbezési bíróság az akkor hatályban volt 1552/1920. M. E. sz. rendelet 33. §-ára hivatkozással — helytelenül — azt mondotta ki, hogy az ügy a lakbérleti bizottsághoz tartozik. Fenti határozattal egyezően döntött a Kúria Pk. V. 43S4/1920. sz. alatt, valamint a jogcím nélküli birtokos ellen a tulajdonjog alapján a birtok iránt indított perben P. V. 1860/1921. sz. a. 45. /. Ha a kereset nem az 54W/1920. M. E. számú rendelet 9., 10. §-ai szerinti rendkívüli vagy rögtöni hatályú felmondásra, hanem a haszonbérletnek más alapon való felmondására vagy megszüntetésére iránijul, az rendes bírói útra tartozik. — //. Az a szabálytalanság, hogy az egyik alperes nem személyesen, hanem ügygondnok útján idéztetett, orvoslást nyer azáltal, hogy ez az alperes a fellebbezési eljárásban ügyvéd útján résztvesz és a többi alperesek védelméhez csatlakozik, ezzel tehát az addigi eljárást jóváhagyja. (Kúria 1921 okt. 43. P. III. 2443/4921. sz.) = Ad I. Fentidézett rendelet helyébe á ((mezőgazdasági haszonbérletekkel kapcsolatos újabb rendelkezésekről)) szóló 6270/1921. M. E. sz. rendelet (lg.