Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. VII. kötet (Budapest, 1923)

32 Perjogi Döntvénytár. let a rendes bírói útról el nem terelte; és büntető eljárásnak sem kell a pert megelőznie. (Kúria 4921 május 34. P. VI. 874. se,) A kir. Kúria: Felperes felülvizsgálati kérelmének helyt ad, a fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztatja, az alpereseket pergátló kifogásukkal elutasítja és a féllebbezési bíróságot az ügynek érdemi tárgyalására utasítja. Az alpereseket pedig végréhajtás terhe mellett arra kötelezi, hogy a pergátló kifogás állal okozott 436 K elsőbírósági, 605 K fellebbezési és 4005 K felülvizsgálati költséget a felperesnek 15 nap alatt egyetemlegesen megfizessenek. indokok: A fellebbezési bíróság által elfogadott elsőbírói indokolás szerint az alperesek pergátló kifogásának a Pp. 180. §-ának 1. és (tévesen 3., tulajdonkép) a 2. pontja alapján azért adatott hely, mert a fellebbezési bíróság jogi nézete szerint az 5193/1949. M. E. számú rendelet a keresetileg érvényesített igényt a rendes bírói útról elterelte és mert abban az esetben is, ha az alpereseket saját személyükben kártérítési kötelezettség terhelné, a bírói eljárást más (nyilvánvalóan büntető) hatósági eljárásnak kell megelőznie. A fellebbezési bíróságnak ez a jogi álláspontja téves. Mert az idézett kormányrendelet J8. §-a csak a felszámoló tömeggel szemben támasztható igények érvényesítése tekintetében zárja ki a rendes bírói utat, de felperes keresete szerint a zsarolás bűntettében bűnsegédként jelentkező alperesek ellen a bűncselekmény által előidézett kár megtérítése iránt saját személyükben emelt kártérítési igényt, az ilyen esetre pedig a most. említett rendelet nem vonatkozik. Minthogy pedig a pergátló "kifogás elbírálásánál a kereset a mérvadó és a Bp. (1896. évi XXXIII. tcikk) 5. §-ából kitűnőleg valamely%üntetendő cselekmény által sértett egyén csak jogosítva van, de nem köteles kártérítési igényét a büntető bíróságnál érvényesíteni, sem annak érvényesítésével a büntető eljárás befejeztéig várni, hanem az állandó gyakorlat szerint jogosult a büntetendő cselekmény által okozott anyagi kárának a megtérítése iránt a polgári bíróságnál keresettel fellépni, amely esetben a polgári bíróság a büntetendő cselekmény fennforgását önállóan bírálja el, vagy esetleg a polgári pert a büntető per befejeztéig felfüggeszti. (Pp 234. §.) A fellebbezési bíróság tehát helytelenül alkalmazta a Pp. 180. §-ának 1. és 3. (illetve 2.) pontját. = V. ö. Perj. Dtár VII. .37. sz., V. 7. sz.