Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. VII. kötet (Budapest, 1923)

Perjoyi Döitíférn/lár. 28. Az 1881: LX. tc. 140. §-ának a két egybehangzó végzés elleni- felfolyamodást kizáró rendelkezése a biztosítási végrehajtás elrendelése folytán előjegyzési rendelő végzésre is alkalmazandó. (Kúria 1924 szepl. 20. Pk. V. 3473. sz.) 2U. Ha a zárlat csak az ingatlan állagára és félszerelésére, de nem egyúttal annak jövedelmére kéretett, oly veszély alapján, amely csak a jövedelmet fenyegeti, a zárlat el nem rendelhető. (Kúria 1921 szept. 20. Pk. V. 3728. sz.) A kir. Kúria: A másodbíróság végzését megváltoztatja és az elsőbíróságnak a zárlati kérelem elutasítását tárgyazó végzését hagyja helyben ; egyszersmind zárlatot kérőt kötelezi, hogy zárlatot szenvedőnek 550 K felfolyamodási költséget nyolc nap alatt s végrehajtás terhe mellett fizessen meg. indokok: Felperes a v—i 8. sz. betétben felvett malomra és felszerelésére, tehát az állagra s nem egyszersmind a malom jövedelmére kérte a zárlat elrendelését. Minthogy azonban a zárlati kérvényhez hivatalos kiadmányban mellékelt közigazgatási határozat, amely szerint J. H. gabonának őrlési tanúsítvány nélkül való elfogadása miatt 60 K pénzbüntetéssel büntettetett, nem alkalmas a malom és felszerelése állaga tekintetében fennforgó veszélynek kimutatására s ekként a zárlat elrendelésének az 18&4 : LX. tc. 237. §. a) pontja alapján helye nincs; ugyanazért a másodbíróság végzésének megváltoztatásával az elsőbíróságnak a zárlati kérelem elutasítását tárgyazó végzését kellett helybenhagyni és felperes zárlatot kérőt a felfolyamodási költségben marasztalni. 30. Adótartozás erejéig bekebelezett zálogjog kitörlése akkor sem tartozik bírói útra, ha a bekebelezés nem felperes ellen és nem az ő ingatlanára kéretett és így tévedésből eszközöltetett.