Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. VII. kötet (Budapest, 1923)

Pdfjogi Döntvénytár. 17 23. /. A Pp. 77. §-ának a pertúrsaságból folyó ille­tékességre vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók arra az alperesre, akivel szemben az ügy valamely más bíróság kizárólagos illetékessége alá tartozik. — //. Az illetékesség kizárólagosságát kifejező törvény­szöveg. (Kúria 1921 szept. 7. P. IV. 1471. sz.) A kir. Kúria: Felperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja, a végrehajtás terhével kötelezi, hogy 15 nap alatt fizessen a másod­rendű alperesnek 400 K felülvizsgálati költséget. Indokok: A 3265/1915. M. E. sz. rendelet második bekezdé­sében a (íHaditermény részvénytársasággal mint alperessel szem­ben megállapított illetékesség kétségtelenül a kizárólagos illetékes­ség fogalma alá esik.* Ez kitűnik a rendelet szövegezéséből, mely zerint a pert a budapesti kir. törvényszéknél «kell megindítani)^ ' abban az egyetlen kivételes esetben pedig, ha a részvénytársaság magát más bíróságnak alávetette, a pert «csak ennél a bíróságnál)) lehet ellene megindítani. A Pp. 77. §-ának a pertársaságból folyó illetékességre vonatkozó szabályai a hivatkozott rendeletnek mint későbbi és kivételes jellegű jogszabálynak ellenkező rendelkezésével szemben alkalmazást nem nyerhetnek és a felperesnek a Pp. 77. §-ára alapított felülvizsgálati panasza még azért sem helytálló, mivel a «Haditermény r.-t.» vidéki bizományosaival szerződött kereske­dők ezen ügyletekből kifolyólag rendszerint nemcsak a részvénytár­saság ellen, hanem egyúttal a bizományos ellen is igényeket tá­masztván, a «Haditermény részvénytársaság))-nak a Pp. 77. §-a alapján a vidéki bizományosok általános illetékessége alá vonása a rendelet célját teljesen meghiúsítaná. Abból, hogy a másodrendű alperes részvénytársaság most már leiszámolás alatt áll, helytelenül következtet a felperes a kivéte­les illetékességi szabály hatályon kívül helyezettségére; mert a részvénytársaság személyisége a felszámolás elrendelése folytán meg nem változván, a reá vonatkozó illetékességi szabály — ellen­kező tételes intézkedés hiányában — a felszámolás állapotában is alkalmazandó. Végül súlytalan a telperesnek az az érvelése, hogy elsőrendű alperes a másodrendű alperest szavatoskénl perbe hívhatja, mert a perbehívás és a perbehívott beavatkozása még nem teszi az utóbbit peres féllé, a perbehívás nem függ a perbehívottra vonatkozó illeté­Ferjogi Döntvénytár. VII. 2

Next

/
Thumbnails
Contents