Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. VII. kötet (Budapest, 1923)

108 Perjogi Döntvénytár. leges elbírálását — az ítélt dologra (res judicata) vonatkozó jogszabályok értelmében — akadályozná és ezért az utóbbi kereset eleve is fölöslegesnek mutatkoznék. De az egységes jogügyletből az egyik fél által, az ő részéről támasztott követelés megítélése iránt a másik ellen indított per folyamatban léte nem pergátló körülmény a másik fél követelését érvényesítő keresettel szemben. (Kúria 1921 szept. 1. P. IV. 1354. sz.) A kir. Kúria: Felperes felülvizsgálati kérelmének helyt ad, a fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztatja, az alperes által emelt pergátló kifogást elveti, az ügyet további tárgyalás végett az élsőbírósághoz visszautasítja s az alperest végrehajtás terhével arra kötelezi, hogy 15 nap alatt fizessen a felperesnek 1000 K elsőbírósági, 1200 K fellebbezési és 3500 K felülvizsgálati költséget. Indokok : A megállapított és meg nem támadott tényállás szerint a felperes bizományba adott az alperesnek szappant eladás végett; a jelen pernek tárgya az a 101,347 K 70 fillér, amellyel a felperes előadása szerint az alperes neki e bizományi viszonyból kifolyólag végeredményben tartozik; míg az alperes által a felperes ellen korábban indított és kézbesített kereset szerint ugyanezen jogviszonyból kifolyólag nem ő tartozik a felperés* nek, hanem ő követel a felperestől 32,950 K 40 fillért. Ez a két követelés egymástól nemcsak összeg szerint különbözik, hanem a még lényegesebb eltérés közöltük az, hogy alanyaik nem ugyanazok, amennyiben a jelen per tárgya a megbízónak a bizományos elleni követelése, a másik per tárgya pedig a bizományosnak a megbízó elleni követelése. Egy és ugyanazon jogügyletből különböző jogok érvényesíthetők, a több per alapjául szolgáló jogügylet azonossága tehát még nem jelenti az érvényesített jogok azonosságát. A perfüggőség (Pp. 147. §-a és 180. 5. pontja) szempontjából a jog azonossága alatt a keresettel érvényesített igény azonossága értendő; erről pedig csak akkor lehet szó, ha a korábban indított keresetnek akár helytadó, akár azt elutasító ítélet anyagi jogereje a későbbi kereset érdemleges elbírálását — az ítélt dologra (res judicata) vonatkozó jogszabályok értelmében — akadályozná és ezért az utóbbi kereset eleve is fölöslegesnek mutatkoznék ; ámde, itt nem vizsgálva a bizományos keresetének helytadó ítélet hatályát, annyi mindenesetre nyilvánvaló, hogy a bizományos keresetének a megbízóval szemben való