Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. VII. kötet (Budapest, 1923)

Perjogi Döntvénytár. megegyezéssel vagy olyan kötlevél nem kifogásolt elfogadásával vetették alá, amely azt a rendelkezést tartalmazza, hogy az ügyletből eredő jogvitákat a tőzsdebíróság vagy a tőzsdei választott bíróság dönti el. Nem vitás a perben, hogy a peres felek kereskedők és a per tárgyát képező ügylet a felekre nézve kereskedelmi ügyletet képez. Nem vitás az sem, hogy a felperes az alperesnek a keresethez A) alatt másolatban csatolt kötlevélnek mindenben megfelelő ellenkötlevelet adott át és hogy ezekben a köllevelekben a felek vitás esetekben a bécsi árútőzsde hatáskörének vetették magukat alá. A jelenlegi osztrák köztársasággal is hatályában fennálló és az 4914:XLI1. tcikkben becikkelyezett jogsegélyegyezmény első cikk 5. pontja rendelkezéséből nyilvánvaló, hogy a tőzsdebíróságoknak vagy tőzsdei választott bíróságoknak való alávetés jogérvényes, ha a kikötés írásba van foglalva, vagy pedig megfelelő kötlevélbe van felvéve. Ezt a felfogást támogatja a törvény indokolása is, mely szerint «a törvény íelhívott 5. pontja, azzal, hogy ezt a kölcsönös végrehajthatóságot akkor is biztosítja, ha a felek magukat ennek a bíróságnak alávetették, kifejezést ad annak, hogy a Pp. 45. §-ának az a rendelkezése, mely szerint az alávetés csak akkor érvényes, ha az illetékességet egy meghatározott belföldi bíróságra ruházza, nem_ vonatkozik a tőzsdebírósági alávetésre.)) Miután a jelen esetben a felhívott kötlevelek az említett törvényhely követelményeinek megfelelnek és ebben a perben a per tárgya amúgy is kereskedelmi ügylet, a bécsi árútőzsde bíróságának kikötése hazai jogunk értelmében érvényes. Ezek után a tőzsdebíróságok és a tőzsdei választott bíróságok jogerős határozatainak kölcsönös végrehajtására nézve a mostani osztrák köztársasággal szemben jelenleg is fennálló viszonosság mejlett nincs alapja a felülvizsgálati kórelemben felhozott annak a panasznak, hogy .a fellebbezési bíróság jogszabálysértéssel állapította volna meg azt, hogy a kötlevelekben a bécsi árútőzsde választott bíráságának kikötése a Pp. .45. szakaszának alkalmazhatóságát kizárja. Minthogy tehát a fennálló viszonosság alapján a magyar és osztrák tőzsdebírósági jogerős ítéletek jelenleg is kölcsönösen végrehajtatnak, az osztrák tőzsdebírósági eljárás kikötése is a 180 szakasz 4. pontja alá eső pergátló körülményt alkot. A Pp. 45. szakasza kizárólag csak az egyaránt hatáskörrel bíró belföldi állami rendes bíróságok egyikének illetékessége alá való vetésről rendelkezik. Ezen kifejezett rendelkezésénél fogva tehát ez a szakasz nem is vonatkozhatik a választott bírósági kikötésre, ami nem illetékességi, hanem inkább hatásköri mégha Iá-