Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. VII. kötet (Budapest, 1923)

74 Perjogi Döntvénytár. hagyás kibocsáttatott s aki ellen annak alapján a végrehajtás is elrendeltetett, a fizetési meghagyásban feltüntetett összeggel valóban tartozik, ennélfogva az ilyen követelés erejéig elrendelt végrehajtásról szóló végzés nem is szolgálhat elfogadható alapul a veszély valószínűségének kimutatására, s így annak alapján a Ppé. 50. §-ának utolsó bekezdése szerint a biztosítási végrehajtást sem lehet elrendelni. A másodbíróság végzését tehát ezekből az okokból helyben kellett hagyni. * * = V. ö. Perj. Dtár I. 352., 410.; III. 168., 171. sz. 82. A törvényes gyermek tartásdíja iránti követelést a nő az ideiglenes nőtartás iránti követeléssel együtt a férj és annak szülei ellen a rendes polgári bíróságnál indított keresetben érvényesítheti. (Kúria 1922 jan. 13. P. III. 4629/4921. sz.) = V. ö. Perj. Dtár I. 134., 138., 285., II. 88., IV. 151^ VII. 12. sz. — Ellenkező Perj. Dtár III. 145. sz. 83. Ha az alperes a házasságnak a felperes hibájából leendő felbontása iránt viszontkeresetet támasztott, utóbb azonban a H. T. 99. §-a alapján elrendelt ágy- és asztaltóli különélés letelte után tartott tárgyaláson a viszontkeresetet újból elő nem terjesztette, úgy attól elállottnak tekintendő. (Kúria 1922 jan. 12. P. III. 4498/1921. sz > = V. ö. Pp. 225. §.