Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. VI. kötet (Budapest, 1922)

Perjogi Döntvénytár. 64. /. Az, hogy a per a fellebbezési eljárásban három évig szünetelt, és így megszűntnek tekintendő, nem gátolja a fellebbezési eljárás újrafelvételét és folytatását. Az előzetesen végrehajthatónak kimondott elsőbírói ítélet alapján, az újrafelvétel után, a kielégítési végrehajtást el kell rendelni. (Kúria 1919 márc. 12. Pk. V. 5335/1918. sz.) II. Mindaddig, míg a fellebbezési eljárás három évi szünetelése folytán megszűntnek tekintendő per újra fel nem vétetik, a marasztaló, de végrehajthatónak ki nem mondott elsőbírói ítélet alapján a biztosítási végrehajtás el nem rendelhető, mert a Ppé. 51. §-a értelmében biztosítási végrehajtásnak csak a per folyamatban létele esetében van helye. (Kúria 1920 okt. 26. Pk. V. 3344/1920. sz.) * * = A Kúria I. 6432/1917. sz. a. (Perjogi Dtár IV. 404. sz.) szintén azt mondta ki, hogy a per a három évi szünetelés után, egyoldalú kérelemmel újra felvehető A Kúria Pk. V. 2277/1918. sz. határozata szerint (Magyar Jogélet 1918. VH/31.) a fellebbezési eljárás három évi szünetelése folytán néma fellebbezés hatályának, hanem a pernek megszűnése áll be, és az elsőbírói ítélet hatályát veszti. A fentiek szerint ellenben sem a fellebbezés, sem az elsőbírói ítélet nem veszti hatályát, és a per tisztán csak kezelési, statisztikai szempontból ((tekintendő megszűntnek»llényegileg azonban a három év letelte után — az újrafelvélelig — továbbra is csak szünetel. A budapesti kir. tábla P. I. 391/1916. számú végzésében is azt jelenti ki, hogy a három évig szünetelt per megszűnésének kimondása még nem jelenti a perben már hozott bírói határozatok (váltófizetési meghagyás) hatályának megszűnését. 65. Zártkutatmány vételárának megfizetése iránt az eladó által a vevő ellen indított kereset nem tartozik a bányabíróság hatáskörébe. (Kúria 1919 jan. 8. P. V. 5179/1918. sz.)