Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. VI. kötet (Budapest, 1922)

f • Perjogi Döntvénytár. 61 lelések többi részére vonatkozóan a követelt teljesítésekre irányuló készségüket jelentették ki azzal, hogy a teljesítésekre csupán időhaladékot, illetőleg hosszabb teljesítési határidő kitűzését kérték a szükséges átalakítások keresztülvitelére. Ily kérelem közvetve magában foglalja az ellenkérelemmel meg nem támadott kereseti követeléseknek elismerését. Ennek kiíejezelten jegyzőkönyvre való vétele felesleges volt, mert a hosszabb teljesítési határidőnek engedélyezése iránt előterjesztett kérelem a részben elismert kereseti követelésekre vonatkozott. Helyes tehát a fellebbezési bíróságnak az a jogi megállapítása, amely szerint alperesek a felperes kereseti követeléseivel szemben — az ablakeltávolílás kivételével — a Pp. 390. §-a alá eső jogelismerést teltek. Helytálló a fellebbezési bíróságnak az ily jogelismerés visszavonhatatlanságára és megtámadhatallanságára nézve fölhozott ítéleti indoka. Az alpereseknek az a kifogása pedig, hogy ők, illetőleg a velük egy tekintet alá eső volt jogi képviselőjük, a fenti jogelismerést magában foglaló kérelem előadása tekintetében tévedésben voltak, illetőleg téves-jogi felfogást vallottak, az ellenfelük részéről való megtévesztés hiányában az elismerés hatályára nem lehet befolyással. Felperes kereseti követelései azon alapulnak, hogy alperesek, mint szomszédtulajdonosok saját telköket oly módon használják, hogy a használati mód a felperes szomszédos épületére nézve kárt okozó, sőt tulajdonjogát is sérti; ennek a kárt okozó használati módnak a szükséges átalakítások ú'ján leendő megszüntetése, illetőleg a felperesi tulajdonjog korlátlansága iránt előterjesztett követeléseknek elbírálása pedig a polgári bíróság hatáskörébe tartozik akár volt az alpereseknek az általuk 1898. évben végzett építkezési átalakításokra építésrendőri engedélyük, akár nem, kövelkezéskép a Pp. 540. §-a értelmében hivatalból ehelyütt is észlelhető pergátló körülmény nem forog fenn. A gazdasági lehetetlenülés kérdésének a fellebbezési bíróság részéről el nem bírálása miatt fölhozott panasz tárgytalan, mert alperesek jogelismerő nyilatkozatukkal és azzal, hogy az átalakítások keresztülvitelére nézve a Pp. 397. §-ának utolsóelőtti bekezdése alapján csupán hosszabb teljesítési haláridő kitűzését kérték, annak adtak kifejezést, hogy ily kifogással élni nem kívánnak. Az ezek szerint alapját veszített felülvizsgálati kérelmet el kellett utasítani. * * = Ad I.: V. ö. Perj. Dtár IL 152., 525. sz. — Ad II.: V. ö. Perjogi Dtár 1. 137., 366. és II. 103. sz.