Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. VI. kötet (Budapest, 1922)

Perjogi Döntvénytár. 50. Amennyiben az ügyvéd felével jogügyletet köt s e részben hivatása körében felét károsan befolyásolja, az ilyen ügylet — mint meg nem engedett, jogilag nem védhető befolyás eredménye — érvénytelennek tekintendő; és, az ilyen ügylet rendszerint utólagos jóváhagyás, illetve megerősítés útján sem válik érvényessé. De az ügyvéd az ügyvédi rendtartásban meghatározott esetek kivételével nincsen elzárva attól, hogy az általa képviseli ügyben jogügyletet kössön felével, és csak arra van kötelezve, hogy szaktudását és bizalmi állását felének kárára ki ne használja. Ilyen kihasználás megállapítható, ha az ügyvéd által a félnek szolgáltatandó ellenérték, a szolgáltatás módja és ideje nem megfelelő, vagy ha az ügyvéd tudta azt, hogy az ügylet, melyet a felével köt, felére nézve ennek általa ismert viszonyai között jelentékenyen hátrányos, és erre a hátrányra felét nem figyelmeztette. (Kúria 1920 szepl. 29. P. V. 4762. sz.) = V. ö. Perj. Dtár IV. 136. sz. 51. Ha a végrehajtató a megítélt s kellően felajánlott ingók átvétele tekintetében késedelembe esett, a végr. törvény 211. §-a szerint megállapítandó egyenértékre nézve nem a végrehajtás későbbi foganatosításokon magasabb ár, hanem a felajánláskori alacsonyabb ár mérvadó. (Kúria 1921 febr. 16. Pk. V. 334. sz.)