Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. VI. kötet (Budapest, 1922)

Perjogi Döntvénytár. 39 ténik; e célra mindazok a tőzsdei tagok, kik ily ügyiéieket kötnek, azokat a leszámoló rend értelmében a leszámoló irodánál bejelenteni tartoznak és a leszámolásra kötött ügyletek teljesítése a leszámoló rendben megállapított módon történik. Eme rendelkezések és a fenti tényállás alapján a kir. Kúria úgy látja, hogy akkor, amikor a peres felek az értéküzleti szokások ismerete mellett leszámolásra kötöttek a tőzsdén értékpapírügyleteket, ezen ügyletek mikénti teljesítése tekintetében az értéküzleti szokásokat, a leszámolási rend határozmányait és a leszámoló iroda intézkedéseit magukra nézve kötelezőkként elfogadták, amint különben a felperesnek a fellebbezésben és a válasziratban kifejteti álláspontja szerint is a valósággal szállítani, illetve átvenni köteles feleknek a leszámoló iroda állal történt kijelölése azzal a jogi hatással jár, hogy a kijelölt átvevő a kijelölt átadó által eszközlendő szállítás, teljesítésként elfogadni köteles és e teljesítés elfogadásával az ügyletet ő is teljesítette, és amint viszont A) alatti levelében az alperes is elismerte, hogy a Giroés Pénztáregylet r.-t. intézkedése («f. é. május 2-iki jelentése))) szerint a részvényeket a felperesnek a megállapított leszámoló árfolyamban szállítani tartozik. Ha pedig az eredetileg nem egymással, hanem másokkal szerződött felek egymásnak teljesíteni és egymás teljesítését elfogadni tartoznak, akkor nyilvánvaló, hogy a leszámoló irodának a felek által előre is kötelezőként elfogadott intézkedése folytán, a felperes állal eredetileg kötött ügyletbe a felperes eredeti eladója helyébe mint jogutód az alperes lépett be, és viszont a felperes lett az alperes eredeti vevőjének jogutódja. Úgy, de nemcsak a rendes bíróságok, hanem a tőzsdebíróság és egyéb külön bíróságok előtti eljárásra is kiterjedő általános perjogi elv, hogy az ügyletből származó perre nézve irányadó hatásköri és különös illetékességi szabályoknak az ügyletbe belépő jogulóddal szemben is rendszerint érvényesülniük kell, ennélfogva az a jogszabály, hogy a felperes állal a tőzsdén kötött kereskedelmi ügyletből felmerülő peres kérdés a tőzsdebíróság hatáskörébe tartozik, az ügyletbe jogulódként belépett alperes ellen indított keresetre is alkalmazandó. Nem helytálló ezzel szemben a felperesnek az az álláspontja, mely szerint a kereset nem a tőzsdén kötött ügyleten, hanem külön szóbeli megállapodáson és az ennek megfelelő tartalmú A) alatti okiraton alapszik; mert az A) alatti okirat nem szünteti meg a régi kötelmet és nem alapít új kötelmet, hanem ebben az alperes, a felperesi igazgatóval történt megállapodásra hivatkozva, igazolja, hogy a Budapesti (iiro- és Pénztáregylet r.-t. 1919 május hó 2-iki jelenlése szerint ő a felperesnek 25 darab