Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. VI. kötet (Budapest, 1922)

Perjogi Döntvénytár. 29 bocsátkozás előtt a további pergátló kifogásaik megtételétől még most sincsenek elzárva. Az alperesek perbeli cselekvésének be nem tudható, mert a kifejezett ellenzésük dacára létrejött kialakulásnak lett az eredménye, hogy az elsőbíróságnál az elintézés pergálló kifogásivá másult át. Nincs tehát törvényes alap arra, hogy alperesek az elsőbírósági eljárás költségének viselésében már ezútial elmarasztaltassanak, hanem eme költség viselésének kérdése jog- és célirányosan csak a véghatározatban intézhető el. Ennélfogva a kir. Kúria az elsőbíróság ítéletének a perköltségről tett rendelkezését hatályon' kívül helyezte. A lényegileg sikertelen fellebbvitelek költségét azonban a Pp. 508. és 543. §-ához képest az alpereseknek kell viselniök. * * ' = Ad I.: Általánosságban nem fogadható el, hogy az elsőbíróság belátásától függő határozatot (pl. Pp. 232., 233., 234., 271. §§.) nem lehetne felebbvitel tárgyává tenni. A fellebbviteli bíróságnak ugyanolyan joga van saját belátását alkalmazni, mint az elsőbíróságnak; és ez alapon az elsőbíróságival ellentétes határozatot hozhat. De in concreto az elsőbíróság eljárásának hatályossága azért nem volt sikerrel megtámadható; mert alperesnek módjában állott az elmulasztott nyilatkozatokat a fellebbezési eljárásban pótolni. — Ad II.: Ez a kijelentés a rendelkezési elvnek tökéletesen megfelel. Épígy nem szabad valamely kérelmet, az azt előterjesztő fél tiltakozása ellenére, új keresetnek 189. §.) minősíteni. 24. Ha a fél kielégítési végrehajtást kér s ahhoz még joga nincs, de biztosítási végrehajtáshoz joga volna, külön kifejezett kérelem nélkül a biztosítási végrehajtás nem rendelhető el, mert erre intézkedést a végrehajtási törvény nem tartalmaz. (Kúria 1920 nov. 16. Pk. IV. 3617. sz.) 25. A törvény által kizárt felülvizsgálati kérelem beadása nem gátolhatja azt, hogy a fellebbezési bíróság ítélete alapján a kielégítési végrehajtás elrendeltessék. (Kúria 1920 nov. 16. Pk. V. 3367. sz.)