Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. VI. kötet (Budapest, 1922)

I 2í Perjogi Döntvénytár. 19. Ha a kielégítési végrehajtásnak a Pp. 509. §-a és a Ppé 31. §. k. pontja alapján történt elrendelése után a felülvizsgálati bíróság a másodbírói ítéletet feloldotta, a végrehajtást elrendelő végzés elleni felfolyamodásnak helyt kell adni és a végrehajtás iránti kérvényt el kell utasítani. (Kúria 4 920 június 15. Pk. V. 1737. sz.) A m. kir. Kúria: A felfolyamodásnak helyt nem ad. Indokok: A m. kir. Kúriánál levő elöiratokból megállapítható, hogy a 8. P. 6356—1918/21. szám alatt hozott, az alpereseket (végrehajtást szenvedőket) marasztaló és felülvizsgálati kérelemre való tekintet nélkül végrehajthatónak kimondott másodbírósági ítéletet, amelynek alapján rendelte el az elsőbíróság a kielégítési végrehajtást a végrehajtást szenvedők ellen, a m. kir. Kúria 1919 november 27. napján kelt P. IV. 802—1919/27. sz. végzésével feloldotta. E szerint az a másodbírósági ítélet, amelynek alapján a kielégítési végrehajtás kérve és elrendelve lett, most már hatályát vesztette, kövelkezéskép annak alapján kielégítési végrehajtás el nem rendelhető, s így a felfolyamodásnak helyt adni nem lehetett. * * = V. ö. Perjogi Dtár L 45. és II. 225. sz. 20. A Ppé 18. §. utolsó bekezdésében megállapított elsőbbség nem illeti meg az ügyvédet arra a munkadíjára nézve, melyet a régi rendes perben hozott ítélet az 1868 :LIV. te. 252. §-a értelmében állapított meg részére saját felével szemben; és így a megítélt perköltség fejében a marasztalt fél által letett összeg nem sorozható a nyertes fel ügyvédje részére. (Kúria 1919 febr. 26. Pk. V. 319. sz.) * * = Hasonló Perjogi Dtár II. 172., 176., 177. sz. Ellenben a szegénységi jogra, az ügyvédi díjak megállapítására, az ügyviteli szabályokra és a kicsomózásra v. ö. Perjogi Dtár I. 221., 320. II. 169. VI. 21. sz.