Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. VI. kötet (Budapest, 1922)

Perjogi Döntvénytár. 9. A m. kir. Kúria jogegységi tanácsának 22. számú polgári döntvénye. Az olyan személy, aki a foglalásra okot adó követelés tekintetében a végrehajtást szenvedőnek egyetemleges adóstársa, igénykeresettel felléphet és e tekintetben az egyetemlegesség jogalapjának nincsen befolyása. Az a kifogás azonban, hogy a foglalásra okot adó követelés tekintetében az igénylő a végrehajtást szenvedőnek egyetemleges adóstársa, az igénykereset elutasítását eredményező hatállyal felhozható abban az esetben, 1. ha az igénylő ugyanazon követelésben a végrehajtást szenvedővel egyetemlegesen végrehajtható ítélettel van elmarasztalva, vagy ebbeli kötelezettsége más végrehajtható közokiraton alapszik; 2. ha az igénylő ellen a végrehajtást szenvedőt terhelő marasztalási összeg erejéig végrehajtásnak törvény alapján van helye. Ezektől az esetektől eltekintve az a kérdés, hogy az igénylő egyetemleges adóstársa-e a végrehajtást szenvedőnek, az igényperben bizonyítás és eldöntés tárgya nem lehet. Indokok: Az 1881 : LX. tc. 89. és 96. §-ai alapján kifejlődött joggyakorlat értelmében igényperrel mindenki fölléphet, akii a foglalás jogaiban sért és akinek egy harmadik személlyel szemben fennálló jogviszonyából kifolyólag jogi érdekében áll a foglalás alá vett ingó vagyonnak, jognak, vagy követelésnek a végrehajtási zár alul feloldása. Az 1881 : LX. tc. 92. és következő §-aiban szabályozott igényper egyedül az igényelt vagyonnak a foglalás alul való fölmentését célozza és tárgya a végrehajtatóval szemben annak eldöntése, hogy az igénylő felperesnek a lefoglalt tárgyakhoz tulajdoni joga vagy más oly joga van-e, amely anyagi tartalmánál fogva, a végrehajtási eladást, kiutalást vagy a végrehajtási törvényben szabályozott másféle értékesítést megakadályozhatja.