Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. VI. kötet (Budapest, 1922)

Perjogi Döntvénytár. azonban az örökhagyóval való névazonosságát felhasználva, az ingatlant a szolgalmi jog érvényesítésének meghiúsítására, másodrendű alperesnek eladta ; a másodrendű alperes pedig az ingatlant ugyanezen célzattal megvette s így tulajdonjogának telekkönyvi bejegyzése eredetileg érvénytelen lévén, az előbbi telekkönyvi állapot helyreállítását tűrni köteles. Az ügy érdemleges tárgyalásán (11. sorsz. jkv.) felperes keresetét szóbelileg a keresetlevéllel egyezően adta elő. Ezt megelőzőleg azonban a 9. sorsz. alatt beadott — a tárgyaláson szóval előadott — előkészítő iratában, majd pedig a 11. sorsz. jkvhöz K) a. csatolt — a jegyzőkönyv szerint a tárgyaláson szóval szintén előadott — második előkészítő iratában, az általa előre bocsátott annak a tényállításnak az alapján, hogy az elsőrendű alperes, mint telekkönyi tulajdonos, elismerte és elfogadta felperesnek a kérdéses ingatlanra vonatkozó lakásszolgalmi jogát, másodrendű alperes pedig ennek tudatában velt< meg az ingatlant elsőrendű alperestől, jo^i következtelésként azt a kijelentést tette, hogy ennek alapján mindkét alperes köteles tűrni, hogy felperes lakásszolgalmi joga a kérdésben forgó ingatlanra telekkönyvileg bejegyeztessék. Ezek szerint felperes keresetében elsőrendű alperes, mint néhai Szentpéteri H. L. örököse ellen lépett fel jogának érvényesítése iránt, előkészítő irataiban pedig ugyancsak azt a jogot, elsőrendű alperesnek, mint telekkönyvi tulajdonosnak a felperesi jog elismerésére vonatkozó ténybeli nyilatkozata alapján, léhát kötelmi jogon, kívánja érvényesíteni. Alperesek szerint ily módon felperes keresetét megváltoztatta, ami ellen az elsőbírósági tárgyalás folyamán (11. sz. jkv. kifogást emeltek, amely kifogásuknak az elsőbíróság helyet adott s felperest keresetével ez alapon elutasította. A fellebbezési bíróság a keresetváltoztatást ugyancsak megállapította, azonban a felperes újabb tényelőadását és jogi következtetését — a Pp. 189. $-a szerint támasztható — új keresetnek vette, s ennek megfelelőleg hozta meg az elsőbíróság ítéletének megváltoztatásával az elsőbíróságot az új kereset ellátására utasító íteletét, amely ítéletet az alperesek felülvizsgálattal támadtak meg azon az alapon, hogy a fellebbezési bíróság a Pp. 189. §-át helytelenül alkalmazta s ezáltal jogszabályt sértett. A fellebbezési bíróságnak elfoglalt jogi álláspontja téves. A 11. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv a felperes fentebbhivatkozott K) a. előkészítő iratára nézve ugyanis csak annyit tartalmaz, hogy felperes a tárgyaláson előadta a II. példányban alpereseknek átadott ezt az előkészítő iratát. Ezzel az előadással azonban a Pp. 189. §-án alapuló új