Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. VI. kötet (Budapest, 1922)

Perjogi Döntvénytár. 91 Azon az alapon tehát, hogy más bíróság illetékessége kiköttetett, a pergátló kifogást elvető másodbírói ítélet ellen felülvizsgálati kérelemnek helye nincs. * * = Ad I.: A tőzsclebírósági kikötésre ellenkező Dtár IV. f. V7200, Hiteljogi Dtár L 192., III. 164. sz. — Ad II. : Ellenk. Perj. Dtár IV. 15. sz. — Ad III. : V. ö. Perj. Dtár VI. 38., 39. és jzt. — Ad IV.: Úgyanígy Kúria II. 217 — -218/1919. V. ö. Perj. Dtár IV. 152., VI. 12—15. sz. — V. Az az általános kijelentés, hogy az elsőbíróság ténymegállapítása a Pp. 515. $-a értelmében irányadó, így meg nem áll. A törvény szerint, ha a fellebbezést a bíróság szóbeli tárgyalás nélkül intézi el, az elsőbírósági ítéletből, valamint a tárgyalási jegyzőkönyvből és mellékleteiből megállapítható tényállás irányadó. A fellebbezési bíróság tehát, nyilvános előadás esetén is, az elsőbíróság által megállapított tényekkel ellentétes tényeket állapíthat meg, ha úgy találja, hogy az elsőbíróság állal megállapított tényállás a jegyzőkönyvnek és mellékleteinek, különösen az ezekben foglalt bizonyítékoknak (okiratoknak, tanúvallomásoknak stb.) nem felel meg. 87. Ha a hagyatéki tárgyaláson létrejött egyességet a gyámhatóság a netalán születendő utóörökösök érdekéből jóvá nem hagyta, az a vitás kérdés, hogy ez a megállapodás az egyességet kötő felekre és utóörökösökre mennyiben kötelező, csak per útján dönthető el, minélfogva a megállapodás érvényél megtámadó oldalrokonokat és az utóörökösöket perre kell utasítani. (Kúria 1921 szept. 6. Pk. I. 1981. sz.) A kir. Kúria: A másod bíróság végzéséi helybenhagyja. Indokok: A néhai F. Gy. hagyatékában érdekelt felek között 1916 augusztus 10. napján a végrendeletnek megfelelően létrejött osztályos egyességlől a felek az 1917 február 7. napján tartott tárgyaláson egyértelműen elállottak. Az 1917 február 7. napján és az 1918 január 29. napján felveti tárgyalási jegyzőkönyvben foglalt megállapodás szerint F. V. a végrendelet 2. pontjában biztosított öröklési jogáról lemondva, kölelesrészéhez való jogának érvényesítése végett az örökhagyó testvéreivel, mint végrendeleti örökösökkel oly értelmű egyességre lépett, mely szerint a végrendelet Ö. pontjában biztosított jogánál fogva minden utóöröklési jogtól menten veszi át az 1917 február 7. napján létrejött megállapodásban részletesen meghatározott vagyontárgyakat és terheket.