Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. V. kötet (Budapest, 1921)
Perjogi Döntvénytár. nyeiben szen\edelt-e sérelmei ? — csakis a polgári bíróság lehel hivatva dönteni, bárki is leli legyen az, akinek ténykedésére vagy mulasztására az illető magánegvén törvényes magánjogi igiényét károsító kihatás visszavezethető'. E részben tehát nem az a döntő, hogy az illető magánegvén vagy bármely más közeg, akinek káros hatású cselekvése vagy mulasztása valamely magánegyén magánjogait sérti — teljesen magántermészetű avagy közigazgatási, közjogi jellegű hatósági cselekménye avagy mulasztása okozta-e az egyes magánegyén kárát, hanem egxedül és kizárólag az, hogy bizonyos magánegyénnek az a jogos igénye, amelyet az említett ténykedés, illetve mulasztás ért, magánjogi természetű-e vagy nem ? mert ha magánjogi természetű, akkor általában az igazságszolgáltatásra hivatott bíróság hatáskörébe tartozik az abban való határozás. Az egyes magánegyén részére bizonyos magánjogi természetű igényeket biztosító törvényes rendelkezések a fentiekből okszerűen következően egyúttal olyan korlátot is vonnak tehát a végrehajtó hatalom szervei elé, amelyeknek túllépése nélkül e magánjogi igénvek elbírálásába ez utóbbiak bele nem avatkoz, hatnak, amiből viszont az a további okszerű következtetés is folyik, hogy a polgári bíróság a fenti alapvető törvény rendelkezéséből i'ohóan saját hatáskörében jár\a el. vizsgálata tárgyává tenni és ezen az. alapon megállapítani jogosult azt is, hogy a végrehajtó hatalom valamely szerve nem sértette-e meg valamely cselekményével vagy mulasztásával bizonyos magánegvén magánjogi természetű igényét ? mert a bíróságnak az az eljárása nemcsak, hog\ nem beíeavalkozás a végrehajtó hatalom szerveinek hatáskörébe, hanem épen ellenkezőleg saját törvényes hatáskörének hivatásszerű gyakorlása. Már most a jelen perbeli kereset lényegileg arra van alapít\a, hogy az elsőrendű alperes boripari központ magatartására is visszavezethetően a pergátló kifogással élő másod- és harmadrendű alpereseknek a szükséges kiviteli engedély késedelmesen történt kiszolgáltatása körüli mulasztása okozta a felperesnek a keresetben részletezett jelentékeny kárát. Minthog\ pedig ez a kereseti igény kétségtelenül a felperesnek mint magánegyénnek tisztán magánjogi természetű igénye és ehhez képest a fentiek szerint a polgári bíróságok ítélkezési hatáskörébe tartozó ; az a kérdés pedig, hogy a kereseti vitatás szerint fennforgó kártokozó hatású mulasztás a másod- és harmadrendű alperesek részéről tényleg fennforog ? mint már a per érdemére tartozó kérdés: a pergátló kifogás elbírálásának keretébe nem vonható, azért az elsőbíróság ítélete a fentiekkel kiegészített indokolása alapján helyben volt hagyandó.