Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. V. kötet (Budapest, 1921)

Perjogi Döntvénytár. könyvek tartalma szerint, a nem rom. kath. vallású községi lakosokat terhelik-e vagy sem, nem tartozik a rendes bíróság hatáskörébe. (Kúria 1917 január?. P. L 6624/1916. sz. a.) A Kúria: Alperesek felülvizsgálati kérelméhez képest a fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztatja, s az alperesek pergátit) kifogásának helyt ad; ennek folytán a bíróság hatáskörét leszállítja s a pert megszünteti, egyúttal a felpereseket végrehajtás terhével kötelezi, hogy 15 nap alatt az I. rendű alperesnek 302 kfésja II. rendű alperesnek 209 K per-, fellebbezési és felülvizsgálati költséget fizessenek. Indokok: A meg nem támadott s a felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a hivatalosan megindított közigazgatási eljárás lefolytatása után az 1779. évi május o-én felvett egyházlátogatási jegyzőkönyv (canonica visitatio) alapján a pápai járási főszolgabíróság, majd fellebbezés folytán Veszprém vármegye alispánja és közigazgatási bizottsága és végül utolsó fokon a vallás és közoktatási minisztérium 61,035/1915. számú jogerős határozatával kimondta, hogy a külsŐvathi róm. kath. plébániai lakot a külsővathi, a lóislállót és kamarát a vinári, a szarvasmarhaistállót a belsőváthi politikai községek kötelesek helyreállítani. A felperesek, mint nem róm. kath. vallású külsöváthi lakosok keresettel léptek fel az alperesek ellen s a közigazgatási hatóságok jogerős érdemi határozataival szemben annak bírói kimondását kérték, hogy az egyházlátogatási jegyzőkönyv tartalma nem állapítja meg Külsőválh politikai községnek a plébániai lak helyreállítására való kötelezettségét, s így a felperesek mint nem róm; katholikus vallású községi lakosok nem kötelesek a plébánialak helyreállítása költségeihez hozzájárulni, mert az egyházlátogatási jegyzőkönyv nem tartalmaz szerződéses jog\ iszonyt a róm, kath. egyház és Külsőválh politikai község közU hanem csak a róm. kath. hivők összességét érdeklő jogviszonyt szabályozza, illetve az annak idején fennállott tényleges állapotot tünteti fel; ennélfogva a jegyzőkönyveknek a cccomunitas külső\athiensis» kitétele alatt nem Külsőválh politikai községe, hanem a kiilsővathi róm. kath. hivők összessége értendő; már pedig az okirat értelmezése, mint magánjogi kérdés annál inkább a bíróság hatáskörébe tartozik, mert a jelen perben nem a kötelezettség misége és mennyisége — ami v ila tárgyát nem is képezi — hanem egyedül a kötelezett jogalany személyisége állapítandó meg abból az okból, mivel a közigazgatási hatóságok határozata folytán az a tisztán magánjogi kérdés vált vitássá, hogy a hozzá-