Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. V. kötet (Budapest, 1921)

Perjog i Döntvénytár. (Kúria 1918 febr. 28. P. III. 679Ü/1917. sz.) A Kúria: A felülvizsgálati kérelmei elutasílja. Indokok: A fennforgó esetben a perújítási keresettel megtámadott fellebbezési bírósági ítélet felperes képviselőjének, úgyszintén az elsőrendű alperes képviselőjének és másodrendű alperesnek is a Pp. 511. §-ában foglalt rendelkezésnek megfelelően 1915 nov. 8-ik napján lett kézbesítve, úgy, hogy ez az ítélet — arra való tekintettel, hogy azt peres felek egyike sem támadta meg felülvizsgálati kérelemmel — a Pp. 410. §-a értelmében 1915 nov. 24. napján emelkedett jogerőre. Hogy tehát felperesnek az 1914 máj. 1U. napján beadott perújítási keresete törvényes időben beadottnak tekinthessék : felperest terhelte annak kimutatása, hogy a perújítási keresetben érvényesített és a Pp. 563. §. 11. és 12. pontjaiban körülírt perújítási okokról csak később nyert tudomást és illetőleg csak később jutott abba a helyzetbe, hogy azt érvényesíthesse és hogy ettől az időponttól kezdve a hat hónapi záros határidő még el nem telt. Felperes ennek kimutatása végett arra hivatkozott, hogy az alapperbeli képviselője (ügyvédje) a perújítási keresetlel megtámadott alapperbeli fellebbezési bírósági ítéletnek a kereset részbeni elutasítására vonatkozó indokait az ítélet kézbesítése után vele csak futólagosan — az ítélet idevonatkozó tartalmának behatóbb ismertetése nélkül — közölte, ezeket az indokokat pedig valójában csak a perújítási kereset beadását megelőzőleg mintegy három héttel akkor ismerte meg, amikor ezeket neki az újabban megbízott ügyvédje tudomására hozta s így csak akkor jutott abba a helyzetbe, hogy a bizonyítási anyag, az ítéletileg megállapított lényállás és ítéleti indokok tudatában és ismeretében felhasználhassa azokat a bizonyítékokat, melyek alapján az alapperbeli ítéletekkel ellenkező tényállás lesz megállapítható és kereseti igénye teljesen megítélhető. Fentebbi tényállításaiknak a bizonyítása végeit tanuk kihallgatását is kérte. Perújító alperesnek ez az álláspontja és érvelése nem helytálló, mert a fellebbezési bíróság alapperbeli ítélete felperes akkori képvselőjének (ügyvédjének) kézbesíltetvén, ezzel nemcsak ügyvédj e, hanem maga az ezt megbízó felperes is az ítélet tartalmáról tudomást szerzettnek tekintendő s ha való volna is, hogy felperes akkori ügyvédje vele az ítélet tartalmát kellőkép nem közölte, úgy ez a körülmény csupán a megbízó felperes és megbízott ügyvédje közötti jogviszonyra nézve bírhat esetleg kihatással, minélfogva ennek a körülménynek a perújítási kereset .záros határidejére nézve semmi jelentősége sincs. 2*