Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. V. kötet (Budapest, 1921)

8 Perjogi Döntvénytár. lése között a lényeget illetően különbség nincs és pedig nem fogadható el helyesnek ez az érvelés azért, mert a használatnak visszavonásáig való átengedése esetében ;i visszavonás kizárólag az átengedő tél jótetszésétől, s egyoldalú elhatározásától függ, s ha tényleg megtörtént a visszabocsátásnak a felek közötti min­den más jogviszonyra vonatkozó egyéb kérdés vizsgálása nélkül már a visszavonás lényénél fogva be kell következnie, ha ellen­ben az alperes szerződés alapján a dologi jog szerzésére alkal­mas címen van birtokban, s a visszabocsátás abból az okból ké­retik, hogy a jogszerzés és a dolog használatának odaengedése feltételes volt. a kikötött fellétel be, s illetőleg be nem követke­zett, s emiatt a szerződés hatályát vesztette, abban az esetben lényegében már a dologi jogviszony kerül elbírálás alá, ez pedig s azzal kapcsolatban a jogügylet hatályosságának a kérdése is a Pp. 1. 2. d) pontja alapján indított és csak az ebben meg­határozott jogviszonyokra szorítkozó perben el nem dönthető. De ebből folyóan alaptalan felperesuek az a panasza is,hogy a fellebbezési bíróság a tényállást már ismertetetl fentebbi részében a Pp. 270. §-ában foglalt eljárási szabály sérelmével állapította 'meg. amennyiben a tárgyalás és bizonyítás egész tartalmát szor­gosan nem méltatta. Azok a körülmények ugyanis, amelyeket felperes a kihall­gatott tanuk vallomásából kiszakíha e panasz támogatására fel­sorol, valamennyien azokkal a feltételekkel kapcsolatosak, ame­lyek mellett a kereseti ingatlan kezelése az alperesnek átenged­tetett, s felperes azok felsorolásával annak a kimutatását célozza, hogy az adásvételi ügylet nem volt befejezett és végleges, s hogy Őneki abban az esetben, ha alperes magát jól nem viseli, vagy ha vele kijönni nem tudnának, meghatározott időn belül s illetve bármikor is joga volt az ingatlant visszakövetelni. Ámde a fellebbezési bíróságnak a fentebbiek szerint helyes­nek elfogadott jogi álláspontja mellett ebben a perben fölösleges volt a szerződés feltételeit és hatályosságát érintő bizonyítékokra kiterjeszkednie, tehát a tanuk vallomásának ebben a részében való mérlegelését, úgyszintén a felperes által a szerződés hatá­lyosságának kérdésével kapcsolatos tényekre felhívott tanuk ki­hallgatását is jogszabálysértés nélkül mellőzhette. Felperesnek az a további panasza pedig, hogy a fellebbe­zési bíróság nyilvánvalóan helytelen ténybeli következtetéssel ál­lapította meg. hogy a jelen esetben nincs szó a visszavonásig való átengedésről, azért nem helyálló, mert a fellebbezési bíró­ság a tényállást az elsőbíróság ítéletében felsorolt tanúvallomá­sok alapján vette bizonyítottnak, ezekből pedig helyesen követ­keztette, hogy alperes a kereseti ingatlant nem a visszavonásié

Next

/
Thumbnails
Contents