Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. V. kötet (Budapest, 1921)

Perj»gi Döntvénytár. zett házassági anyakönyvi kivonat tanúsítása szerint — 1919. évi július 'u) 20-ik napján a szomojoíni állami anyakönyvi kerület anyakönyvvezetője előtt egy Gy. Beatrix Eleonóra nevű nővel új házasságot kötött. Ez az új házasság a törvénytelen kormányzat által meg­szakított jogfolytonosságot helyreállító magyar minisztériumnak 1919 aug. 19-ik napján 4038/1919. M. É. sz. a. kibocsátott rendelete 4. §-ában foglaltakhoz képest, a fennálló (léhát a ko­rábbi) házasság akadálya okából nem semmis és annak (t. i. az újnak) megkötésével az előbbi házasság megszűnt. Ennek az új házasságnak a most idézett rendelet keltét meg­előző időben történt megkötésével egyúttal a most eldöntendő házassági bonlóper is tárgytalanná vált. Ennélfogva ebben a felperes fentebbi ténye folytán tárgy­talanná \ált házassági bontóperben, a házasság felbontásának a kérdése harmadfokú bírói döntés alá már nem eshetik. Nem változtathat ezen a szabályon az a körülmény, hogy felperes a már előbb ismertetett felülvizsgálati kérelmét a mai szóbeli tárgyaláson csupán az alperes \ étkességének a megálla­pításának és az összes költség viselésének a kérdésére korlá­tozta, illetőleg azt csakis ebben a keretben tartotta fenn, mert a vétkesség megállapításának a kérdése a házasság felbontásának •JL kérdésétől — a H. T. 85. §-ának helyes értelme és illetőleg a Kúria állandó gyakorlata szerint is — el nem választható és külön döntés alá ebben a perben nem vehető, hanem a fenn­forgó esetben a már fentebb idézett minisztériumi rendelet 4. értelmében a házasság megszűnésével kapcsolatos jogokkal együtt csakis külön keresettel érvényesíthető. Minthogy pedig felperes a proletárdiktatúrának is nevezett törvén)telén uralom idejében előterjesztett kérelmével és illetőleg az újabb házassága megkötésével maga állott el attól, hogy há­zassági bontópere az arra egyedül illetékes bíróságok által a tör­vény alapján döntessék el. felperes olybá tekintendő, mint aki perétől minden jogfenntartás nélkül elállóit, miért is a magyar Kúria a felperest felülvizsgálati kérelmével — fenntartóit keretei­ben is — elutasította és őt a Pp. J 8 7., 425., 508. és 543. §-aiban foglalt rendelkezésekhez képest — az összes per, fellebbezési és felülvizsgálati eljárási költség viselésére kötelezte. = Kapcsolat a bontás és a vétkessé.;.' között. Perj. Dtár I. -2o3. II. 163., 46^. III. 140. sz. — A M. E. sz. rend. 4. §-a szeriül a bíróság m vétkesség kérdéséi — dacéra a házasság megszűntének — elbírálni tartozik; itt tehát az ítéletnek az az indoka hogy a vétkesség kérdése a bon-

Next

/
Thumbnails
Contents