Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. V. kötet (Budapest, 1921)

Perjogi Döntvénytár. 91 lenként helyettese útján vett részt, ellenkező megállapodás hiányá­ban az összeg szerint előre megállapított ügyvédi díj mennyi­ségét nem befolyásolja. Teljesen alaptalan felpereseknek eljárási jogszabálysértésre alapított az a további panaszuk, hogy téves és az iratok tartal­mával ellentétes a fellebbezési bíróságnak az a ténymegállapí­tása is, hogy K. S. a kúriai tárgyalásokon kívül az összes teen­dőket elvégezte volna, mert — felperesek szerint — a büntető­bírósági átiratból kitűnik, hogy K. S. az elsőbírósági ítélet ki­hirdetésénél sem jelent meg, a fellebbezést sem ő terjesztette elő. Alaptalan pedig ez a panasz azért, mert a fellebbezési bíróság ítéletében ez a panaszlott ténymegállapítás egyáltalán nem fog­laltatik. Ami végül felpereseknek anyagi jogszabálysértésre alapított azt a panaszát illeti, hogy alperesek K. S. elhalálozása miatt elő­állott összes kiadásukat, amely 14,000 K-t tesz ki, kötelesek lennének megtéríteni s így kereseti igényük már erre való figye­lemmel is jogos, a Kúria szintén alaptalannak találta, mert K. S. elhalálozása következtében, ami miatt ő a megbízási szerződést teljes egészében el nem végezhette, a megbízóknak az 1874. évi XXXIV. tc. 55. §. a) pontja értelmében csak ahhoz van joguk, hogy az előleges egyezkedésben meghatározott jutalomdíj arány­lagos leszállítását kérhetik, de a néhai K. S. helyett felperesek által más ügyvédek részére adott megbízás alapján teljesített munkáért általuk fizetett munkadíjnak, mint kiadásnak, megtérí­tését nem igényelhetik. Minthogy pedig a fellebbezési bíróság által 16,000 K-ban megállapított ügyvédi munkadíj összege, figyelemmel néhai K. S. által kifejtett és az elsőbírósági eljárás alatt mindenesetre arány­talanul több idó't, tanulmányt és fáradságot igénylő tevékeny­ségre, továbbá figyelemmel a kérdéses bűnper nagyságára és fel­pereseknek a bűnperrel érintett személyi és vagyoni érdekeire, a kikötött 20,000 K ügyvédi tiszteletdíjhoz is viszonyítva a Kúria megítélése szerint is arányban állónak jelentkezik: helyes a fellebbezési bíróságnak az a jogi döntése, mellyel felpereseket a 4000 K-t meghaladó további 3000 K tőke és kamata iránt tá­masztott keresetükkel elutasította. A Kúria ezekből az okokból felpereseket alaptalan felül­vizsgálati kérelmükkel elutasította és a sikertelen felülvizsgálati kérelemmel alpereseknek okozott felülvizsgálati költség fizetésére a Pp. 543. és 508. §-ai alapján kötelezte. = V. ö. Perj. Dtár IV. 12G. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents