Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. V. kötet (Budapest, 1921)

Perjogi Döntvénytár. 72. Járásbírósági perben a törvényszék, mint fellebbezési bíróság elnökének és bírói többségének kizárása iránti kérelmet a Pp. 64. §-a értelmében elutasító ítélőtáblai végzés ellen felfolyamodásnak van helye. (Kúria 1919 dec. 19. Pk. VI. 674. sz.) = Az ítélőtáblának a 64. §. második bek. első mondatán alapuló hatásköre teljesen független a felülvizsgálati hatáskörtől. A kizárási kérelem felett akkor is az ítélőtábla határoz, ha a törvényszék, mint fellebbezési bíróság ítélete ellen felülvizsgálatnak nincs helye (521. §.), vagy ha a felülvizsgálati bíráskodást (most már 25,000 K meghaladó perben) az 525*. §. második bek. értelmében a Kúria gyakorolja. Az ítélőtábla a kizárás kérdésében nem, mint fellebbviteli (fellebbezési, felülvizsgálati vagy felfolyamodási) bíróság, hanem mint adminisztratív ügyben döntő felsőbíróság határoz. Ezért nem alkalmazható a Pp. 551. §. első bekezdésének a felfolyamodást kizáró szabálya a 65. §. alapján hozott határozatra. A fenti határozat tehát helyes, habár a megtámadott végzést az a bíróság hozta, amely — véletlenül — azonos a konkrét perben a felülvizsgálati, vagyis az utolsó fokú bíráskodásra hivatott bírósággal. — V. ö. Perj. Dtár III. 54. sz. és Vörös Ernő, Polg. Törv. Jog Tára I. 17. sz. 73. A Pp. 721. §-a értelmében a férjétől évek óta különváltan élő nő is jogosítva van a férjnek a gy. t. 28. §. b) és c) pontja alapján leendő gondnokság alá helyezése iránt keresetet indítani. (Kúria 1920 jan. 14. P. III. 190/1919. sz.) 74. A fizetéseit megszüntető kereskedőnek a hitelezőivel való kiegyeztetését célzó közbenjárói tevékenység kifejtése végett adott ügyvédi megbízás nincs alakszerűséghez kötve. És ily tevékenység tételszerű kimutatása a díj érvényesítésnek nem előfeltétele. (Kúria 1919 jan. 21. Rp. IV. 6401 1818. sz.)