Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. V. kötet (Budapest, 1921)

82 Perjogi Dntvénytár. 65. A jogcím nélkül birtokolt lakás visszabocsátása iránt a háztulajdonos által indított per elbírálását és az alperes marasztalását nem akadályozhatja az a körülmény, hogy a per tárgyát képező lakás igénybevétele iránt a lakáshivatalnál eljárás tétetett folyamatba ; mert a lakáshivatal nem a tulajdonjog alapján, hanem adminisztratív szempontból dönt a lakáshasználat felett. (Kúria 1919 nov. 4. P. II. 91. sz.) = Az igénybevétel felett Budapesten most már nem a «lakáshivatal», hanem a lakásügyek miniszteri biztosa mellé kirendelt bíró határoz (1552,1920. M. E. sz. rend. 46—18. és 28. §. Igazs. Közi. 1920. 2. sz. 66. A zárgondnok «perbeli jogképessége*. (Kúria 1918 nov. 27. P. V. 4421. sz.) A magyar Kúria: Az alperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. Indokok: A kereseti előadás szerint a Cz. K. tulajdonát képező B.-utcai 22. sz. alatti ház végrehajtási zár alá vétetvén, zárgondnokul dr. H. F. neveztetett ki, aki a kerületi elöljáróság utasítására a ház pincéjében megrepedi vízvezetéki cső helyreállításával a felperest bízta meg, amit a felperes teljesített is, a kereseti összeget kitevő munkadija azonban nem lett kifizetve. Ennek az összegnek a megfizetésére irányul felperesnek a keresete a dr. H. F- helyébe utóbb zárgondnokul kinevezett alperes ellen. Az elsőbíróság az alperes perképességének hiánya okából a Ppj. 180. §-ának 6. pontja alapján a pert megszüntette, míg a fel ebbezési bíróság a pert a perképesség hiányából megszüntethetőnek nem találta, amely jogi döntését az alperes felülvizsgálati kérelmében jogszabály megsértése okából megtámadta. Az alperesnek a panasza azonban alaptalan. Ugyanis a kinevezett zárgondnok perbeli jogképessége, tehát felperessége és alperessége, mindazokra a vagyoni kérdésekre kiterjed, amelyekre vonatkozóan zárgondnokul kineveztetett. Mint-