Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. IV. kötet (Budapest, 1919)
140 Perjogi Döntvénytár. A nagyváradi kir. tábla: A felülvizsgálati kérelmet elutasítja. Indokok: A fellebbezési bíróság tényállásként állapította meg, hogy a peres felek az A) alatti megállapodásban foglalt feltételek szerint szerződtek, hogy tehát az A) alatti tartalmilag valódi. Ezt a tényállást a felperes felülvizsgálati kérelmében nem támadja meg, hanem minthogy a fellebbezési bíróság az A) alatti tartalmából arra a következtetésre jufott, hogy az a jó erkölcsökbe ütközik, azt panaszolja, hogy a fellebbezési bíróság szerinte téves ténybeli következtetéssel, helyesen téves jogkövetkeztetéssel állapította meg, hogy az A) alatti az alperes részére felperes által való ügyvédi klientúra, helyesen ügyek szerzésére irányul s hogy az A) alattival alperes ügyvéd és a felperes között az ügyvédi irodára nézve mintegy társulás létesíttetett. Az A) alatti megállapodás I. pontjáb'an felperes arra kötelezte magát, hogy az akkori főnökénél, dr. N. H.-nál kieszközli, hogy az az összes peres és perenkívüli ügyeinek továbbvitelét alperes ügyvédre bízza, aki viszont ennek ellenében felperes ügyvédi írnokot a saját irodájában alkalmazza és javadalmazását az ügyvédi iroda jövedelmének bizonyos, az A) alatti 2. pontja a—c) és e) alpontjaiban megállapított százalékában és a d) alpontban megállapított végrehajtási közbenjárási egész díjakban állapítja meg és pénzek és pénzértékek felvételére, ajánlottés pénzeslevelek, postautalványok átvételére szerződésileg felhatalmazza s alperest távollétében ügyek felvételére feljogosítja. önmagában az, hogy az ügyvéd Írnokának nem fix havivagy évifizelésben állapítji meg a javadalmazását, hanem azt az ügyekből befolyó tiszta jövedelem bizonyos százalékában határozza meg, sem az ügyfelek szerzésére irányuló célzatra nem enged következtetést, sem pedig az ügyvédi Írnokot az irodára nézve az ügyvéd társává nem emeli, sem a jó erkölcsökbe nem ütközik. Azonban a jelen esetben magában az A) alatti szerződésben maguk a felek kifejezésre juttatják, hogy az alperes annak ellenében alkalmazza felperest irodájában, mint írnokot és annak ellenében ad neki széleskörű s az ügyvédi Írnokok részére általában nem szokásos meghatalmazást és annak ellenében állapítja meg javadalmazását a meghatározott magas százalékban, hogy az a N.-féle klientúrát részére kieszközli, megszerzi. Ennélfogva a fellebbezési bíróság a feleknek az A) alattiban kifejezésre juttatott szerződési indokai alapján, jogszabálysértés nélkül és helyes jogkövetkeztetéssel állapította meg, hogy az A) alatti az alperes részére felperes által való ügyek szerzésére irányul.
