Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. III. kötet (Budapest, 1918)

Perjogi üöutvónytár. ±1 a felperesi ügyvéd fellolyamodási díját és kiadását megbízója irányában 31 í( 30 f-ben megállapítja. Indokok: 0. község 1908 február 26-án 13. sz. és június i-én 28. sz. a. hozóit határozataival egy adóügyi és egy segédjegyzoi állast állami segély felvétele meilett szervezett. A község ezen határozatait a törvényhatóság jóváhagyván, a község az említett állásokat betöltötte és segédjegyzővé a felperest megválasztotta. A m. kir. belügyminiszter azonban az állami fizetéskiegészítést megtagadta s a községnek az adóügyi és a segédjegyzői állások szervezésére vonatkozó határozatait a törvényhatóság jóváhagyó határozatával eg\ült megsemmisítette. Az ezen belügyminiszteri határozat ellen 0. község képviselőtestülete, 0. Ferenc és dr. S. Józset részéről beadott panaszra folyamatba telt ügyben a m. kir. közigazgatási bíróság 4443/1910. K. sz. a. kimondotta, hogy dr. S. József megszüntetett állása után állami fizetéskiegészítésre igényt egyáltalán nem tarthat, mert megválasztása eredetileg nem volt végérvényes. Ezen előzmények után dr. S. József a pályázati hirdetményben részére kilátásba helyezett állami kiegészítésnek megfelelő és tényleges alkalmaztatásának idejére járó javadalom összegét C községből azon a ténybeli alapon követeli, hogy a nevezett község az általa kibocsátott pályázati hirdetményben kilátásba helyezett javadalmazás mellett vette igénybe a felperes szolgálatát s így amennyiben a kilátásba helyezett állami kiegészítés elmaradt, azt a község a sajátjából pótolni köteles. Ez az igény lényegileg a község felelősségére alapított kártérítési igény, amelytől a magánjogi jelleg annál kevésbbé vitatható el, mert azt a községi határozatot, amellyel a felperes által elfoglalt állás rendszeresíttetelt, a kormányhatóság megsemmisítette s így közjogi kapcsolat egyfelől a felperes, másfelől 0. község között végérvényesen létre nem jött. Magánjogi jellegű kártérítési igények elbírálása pedig nem a közigazgatási hatóság, hanem a kir. bíróság hatáskörébe tartozván: az elsőbíróság nem sértett eljárási szabályt azzal, hogy az ügy érdemének elbírálásába bocsátkozott. Ennélfogva a másodbíróság végzését megváltoztatni és a másodbíró^ágot az ügy erdemeben való határozat hozatalára utasítani kellelt. A költségek viselésének kérdése a véghalározálra tartozik.