Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. III. kötet (Budapest, 1918)

22 Perjogi Döntvénytár. döntése, hogy a jelperes kártérítési igénye jogosult-e, egységesen összefügg azzal a kérdéssel, hogy a fegyelmi ügyben kétségkívül hatáskörrel bíró közigazgatási hatóság eljárásával jogszabályt sértet l-e és így a kártérítési igény feletti döntés tulajdonképen a közigazgatási hatóság által hozott fegyelmi határozat jogos vagy jogellenes voltának eldöntését foglalná magában. — //. Ha a Pp. 180. §. 1. pontjában írt pergátló ok mindkét alperesre nézve fennforog, a felülvizsgálati bíróság akkor is mindkét alperessel szemben szünteti meg a pert, ha a fellebbezési bíróságnak a pergátló kifogást elvető ítélete ellen csak az egyik alperes élt felülvizsgálati kérelemmel. (Kúria 1916 okt. 17. P. II. 5791. sz.) A budapesti kir. tábla : Az elsőbíróság ítéletet megváltoztatja, a pergátló kifogást eheti, és az ügyet tárgyalás és — az összes költségekre is kiterjedő — ítélethozatal végeit az elsobírósághoz visszautasítja, egyúttal a felperes fellebbezési költségét 150 K-ban és másodrendű alpere>ét 100 K-ban megállapítja. indokok: I. A kereseti lényelőadás szerint B. vármegye alispánja a leiperes mint közkórházi ellenőr ellen legyeimi eljárást indítóit és a vármegyei közigazgatási bizottság őt, legyeimi büntetésként hivatalból való elmozdításra ítélte, a m. kir. belügyminiszter pedig ezt a határozatot helybenhagyta. Es minthogy a bizonyítási szabályok mellőzésével hozott fegyelmi véghatározat valótlan lényállásokat tartalmaz, amelyek a másodrendű alperes mint közkórházi igazgató állal a fegyelmi eljárás során tett hamis jelentéseken alapulnak, az elmozdítás jogellenessége pedig a m. kir. belügymin^ztériumot terheli: telperes a jogtalan hivatalvesztésből előállott kárának megtérítésében a m. kir. államkincstárt mint elsőrendű alperest és a közkórházi igazgatót mint másodrendű alperest marasztalni kéri. Kárát — a felfüggesztés ideje alatt visszatartott fizetési részletek és az elmozdítás folytán elvesztett későbbi illetmények és végellátás alapulvétele mellett — egy összegben 4-5,000 K-ban számítja fel. Az elsőbíroság az alperesek által a Pp. 180. §-ának 1. pontja alapján emelt pergátló kifogásnak helyt adott, a pert megszüntette és a felperest a költségekben marasztalta, mert a fel-