Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. III. kötet (Budapest, 1918)

Perjogi Döntvénytár. 17 16. Hatáskör a birtokrendező eljárás folyamán felmerült ügijüédi díjak iránti perben. (Kúria 1916 jún. 2. Rp. III. 827. sz.) A kir. Kúria: Mindkét alsóbíróság ítéletét az előző eljárással együtt hivatalból megsemmisíti. Indokok: Felperes a NB. 207. alatti kimutatásban tételenkint feltüntetett azoknak az ügyvédi munkadíjaknak és költségeknek megfizetésére kérte alpereseket kötelezni, amelyek a m—i kir. törvényszék előtt a m—i erdő és legelő arányosítása iránt folyamatban volt birtokrendező perben felmerültek. A nevezett kir. törvényszék területén hatályban levő 500/1908. számú eljárási utasítás 159. §-a szerint az ügyvéd a birtokrendező eljárás folyamatban léié alatt vagy befejezése ulán annál a bíróságnál kérheti felmerült díjának és kiadásának megállapítását, amely a birtokrendező ügyben elsőtokon eljár vagy eljárt. Ez a rendelkezés megegyezik az annak hatálybaléptét megelőző bírói gyakorlattal is. De különben is az idézett rendelkezés mindazokra az ügyvédi munkadijakra és kiadásokra alkalmazandó, amelyek annak a rendelkezésnek hatálybalépte óta érvényesíttetnek; mert ettől eltérő intézkedést az 500/1908 sz. eljárási utasítás nem foglal magában és mert eltérő intézkedés hiányában az ügyvédi munkadíjra és kiadásra vonatkozó igény érvényesítésének idejében hatályos eljárási szabályok nyernek alkalmazást. A m-i kir. törvényszék tehát a fennforgó esetben oly külön ügybíróság, amelytől eltérésnek helye nincs abban az esetben sem, ha az ügyvéd harmadik személyek ellen is fellép más jogalapon abból a célból, hogy díjaiban és kiadásaiban a volt ügyfelével egyetemlegesen a harmadik személyek is marasztaltassanak. Ennélfogva az alsóbíróságok ítéletét az előző eljárással együtt fent kijelölt részükben az 1881 : LIX. tc. 39. §. c) pontjába ütköző eljárási szabálysértés miatt meg kellett semmisíteni. * * == A szövegben felhívott eljárási utasítás 159. § a — a Ppé. 18. §-ával egyezően — csak a dijak megállapítását szabályozza, de — bár az ü. rdts. 58. §-át ily ügyekben hatályon kívül helyezi — az ügyfél marasztalásáról nem intézkedik. A Pp. 36. §-a bizonyára derogál a korábbi rendeletnek. Perjogi Oöntvénytár. II. 2