Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. III. kötet (Budapest, 1918)

• Tartalommulató. xxix Lap 7. p.), mert az ügyvédi hivatás közben elintézésre váró és az' élet különféle viszonylataiban felmerülhető ügyek megfelelő elbírálása ós elvégzése tekintetében legalább is némi eligazításul szolgáló s általános ismereteket nyújtó Lexikonra szükség lehet ., 11 •oO. Közpénztáraknak (végr. törv. 83., 84.,. 133. §-ai) csupán az állam, törvényhatóságok és a községek pénztárai tekinthetők, ideértve az ezek által fenntartott (vasúti, gyári és egyéb) vállalatok pénztárait : mert közpónztár csak az, melyet közhivatalnok vezet és mely felett utalványozásra jogosított hatóság áll. (Budapesti központi járásbíróság önálló jegyzőinek megállapodása.) 74 149. Az 1881 : LX. tc. 65. §-a a kincstár és magánszemélyek között létesült magánjogi természetű szerződési viszonyból származó követelésre, nem pedig közérdekű szolgálatból eredő követelésre vonatkozik. Éá a m. kir. kereskedelmi múzeum levelezőjének évi átalánya nem esik a végr. nov. 13. §-ában említett utazási segély fogalma alá"; ez az átalány tehát — még pedig a csak jövőben esedékes részlet is — a levelező ós a kincstár közti jogviszony létrejötte után lefoglalható. Mivel azonban ez a jogviszony lényegileg szolgálati ^viszony, még pedig — a végr. nov. 11. §. 2. bek. értelmében, és az «ideiglenes» elnevezés dacára — állandó alkalmazási viszony, ennélfogva az átalány lefoglalásának csak a végr. nov. 11. §-ában [megszabott korlátok között van helye 216 '175.11. Bankletétben levő értékpapírt nem mint követelést és nem letiltási rendelvénnyel, hanem mint ingót, összeírás útján kell lefoglalni 246 199. Külföldön lakó adós elleni követelés lefoglalása 271 :201. II. Az a körülmény, hogy a kőszénbányák, a háború alatt, termékeikkel szabadon nem rendelkeznek, a kitermelt kőszén foglalás alóli mentességét nem eredményezi 273 Törvényes zálogjog. (Végr. t. 72. §-a.) 1. Amennyiben a haszonbérelt jószágon lévő vagy ahhoz tartozó lábas jószágok a törvényes zálogjog gyakorolhatása elől, elviteí és eladás által elvonattak, a haszonbérbeadó ennek az átruházásnak vele szemben való hatálytalanságát a nem jóhiszemű szerző által indított igényperben kifogásként akkor is sikerrel érvényesítheti, ha követelése az adós ingatlan vagyonából be is volna hajtható 1 70. Az. 1881 : LX. tc. 72. §-a értelmében a bérbeadót félévi bérösszeg erejéig a kibérelt helyiségekben levő ingóságokra törvényes zálogjog illeti ugyan, ez a rend?lkezés azonban, mint kivételes jogot alkotó, szigorúan 'értelmezendő, tehát a szó szoros értelmében vett bérkövetelésen túlmenő követelés'biztosítására ki nem terjed. Már pedig a fütéd díjátalány, üvegbiztosítási díj és házmesterpénz az ingatlan bérének fogalma alá nem vonhatók, mert azokat a bérlő nem maguknak a kibérelt helyiségeknek a használatáért, hanem az elsőt a háztulajdonos által előállított és lakóinak szolgáltatott hőért, a mísodikat az üvegtörés esetére vállalt kockázatért, a harmadikat pedig a bérbeadó által alkalmazott házmesternek a bérbeadó részére teljesített szolgálataiért fizeti, még pedig a legutolsót csak oly helyeken és oly időben, ahol és amikor a kedvezőtlen lakásviszonyok kihasználásával a háztulajdonosoknak sikerül a saját alkalmazottjuknak, a házmesternek díjazását a lakókra áthárítani • 108