Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. III. kötet (Budapest, 1918)

Perjogi Döntvénytár. 163 Eszerint a másodbíróság az elsőbíróság ítéletét a fellebbező S. javára változtatta meg s így a másodbíróság ítélete vele szemben a további fellebbezés szempontjából a helybenhagyó ítélettel egy tekintet alá esik, minthogy pedig az 1881 : LX. tc. 249. §-ának 2. bekezdése értelmében a zárgondnoki számadás tárgyában hozott elsőbírósági ítéletet helybenhagyó másodbírósági ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye, ennélfogva a végrehajtatónak jelen másodbírósági ítélet ellen beadott fellebbezését vissza kellett utasítani és mivel a törvény által meg nem engedett fellebbezésért az ügyvédet díj és kiadás felével szemben meg nem illeti, a fellebbezést ellenjegyző ügyvéd részére nem lehetett díjat és kiadást megállapítani. = V. ö. Ppé. Se. §. és Perjogi Dtár I. 310., 392., II. 237., 253., 369. sz. 111. Az 1898:11. tc. 45. §-ának és az 1907: XLV. tc. 37. §ának a rendelkezéséből kitetszően a zárgondnok abban az esetben tartozik a gazdasági cselédek bérét kielégíteni, ha az ingatlan, illetve a gazdaság vétetett zárgondnoki kezelés alá; de nem akkor, amikor a már behordott termés vétetett foglalás és zárgondnoki kezelés alá; és ily esetben a cselédeket a termés vételárára elsőbbség nem illeti meg. (Kúria 1915 okt. 20. Pk. V. 7168. sz.) 112. Mezőgazdasági uradalom vetéseinek jégkár elleni biztosítása a zárgondnoknak — még erre irányuló különös utasítás nélkül is — nemcsak joga, hanem kötelessége. A biztosítási díjakért a végrehajtató a biztosító társasággal szemben felelős, ha a zárlatot a végrehajtató oldatta fel és így ő maga is oka volt annak, hogy a jégkárbiztosítási díj a zár alatt volt haszonélvezet jövedelemből fedezetet ii*