Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. III. kötet (Budapest, 1918)

Perjogi Döntvénytár. 15£ élvezet zár alá vétele folytán hatályát veszti; és a zár alá vétel után esedékes bér akkor is a zárgond­nok kezéhez fizetendő, ha a bérleti jog a telek­könyvben be van kebelezve. (Kúria 1916 nov. 15. P. V. 5057. sz.> A kir. Kúria: Alpereseket felülvizsgálati kérelmükkel el­utasítja. Indokok: Alperesek felülvizsgálati kérelmükben eljárási jog­szabálysértéskép panaszolják azt, hogy a fellebbezési bíróság nem állapított meg tényállást arra nézve, hogy a) a 2. alatti bérleti szerződés, illetve egyesség megkötésekor, a később D. K. és a D. tp. r.-t. végrehajtatok által végrehajtási zár alá vett ingatlan már 200,000 K-nál jóval többel volt megterhelve és hogy a teher nagyobb volt már akkor az ingatlan tényleges értékénél, továbbá b) hogy a 2. alatti egyességet nemcsak alperesek, ha­nem az akkori jelzálogtulajdonos G. R. és neje mindazon hite­lezői kötötték meg, akik akkor az ingatlanra zálogjoggal bírtak, kivéve csupán az első helyen bekebelezett m. á. Ingatlanbankot, amellyel alperesek külön egyességet kötöttek és a második helyen bekebelezett b. p. takarékpénztárt, melynek 50,000 K-t tevő kö­vetelését elsőrendű alperes engedmény útján magához váltotta^ továbbá c) hogy nem állapította meg tényállásul azt sem, ho^y a 2. alatti egyesség megkötésekor az ingatlanra a nevezett első helyi hitelező kérelmére a felszaporodott annuitási hátralékok erejéig a bírói árverés volt elrendelve és ennek megszüntetését^ alperesek eszközölték ki azáltal, hogy a hátralékos annuitásokat a sajátjukból kifizették és egyben szavatosságot vállaltak a saját személyükben aziránt, hogy a bankannuitásokat azontúl pontosan törlesztik. Eme ténymegállapítások a felülvizsgálati panasz szerint ügy­döntők azért, mert abból kétségtelenül következik, hogy a jel- ­záloglulajdonos G. R. és nejének az a ténye, amely szerint a 2. alatti egyességgel az ingatlan bérjövedelmét, — mindaddig, amíg az akkor fennállott tartozások kielégítve nincsenek — az. akkori hitelezők javára lekötötték, nevezett jelzálogtulajdonosok akkori összes hitelezőinek hozzájárulásával és érdekében létesül­vén, az feltétlenül jogérvényes, amelynek tehát joghatálya — tekintettel arra is, hogy ez a bérleti jog tkvi bekebelezéssel is alperes bérlők javára biztosíttatott — nem szüntethető meg az­által, hogy az ingatlant G. R. és neje eme korábbi hitelezői ki­játszása végett átruházta később K. Zoltánra és hogy ezután­K. Zoltán hitelezői, nevezetesen D. K. és a D. tp. r.-t. az in-

Next

/
Thumbnails
Contents