Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. III. kötet (Budapest, 1918)
Perjogi Döntvénytár. 15£ élvezet zár alá vétele folytán hatályát veszti; és a zár alá vétel után esedékes bér akkor is a zárgondnok kezéhez fizetendő, ha a bérleti jog a telekkönyvben be van kebelezve. (Kúria 1916 nov. 15. P. V. 5057. sz.> A kir. Kúria: Alpereseket felülvizsgálati kérelmükkel elutasítja. Indokok: Alperesek felülvizsgálati kérelmükben eljárási jogszabálysértéskép panaszolják azt, hogy a fellebbezési bíróság nem állapított meg tényállást arra nézve, hogy a) a 2. alatti bérleti szerződés, illetve egyesség megkötésekor, a később D. K. és a D. tp. r.-t. végrehajtatok által végrehajtási zár alá vett ingatlan már 200,000 K-nál jóval többel volt megterhelve és hogy a teher nagyobb volt már akkor az ingatlan tényleges értékénél, továbbá b) hogy a 2. alatti egyességet nemcsak alperesek, hanem az akkori jelzálogtulajdonos G. R. és neje mindazon hitelezői kötötték meg, akik akkor az ingatlanra zálogjoggal bírtak, kivéve csupán az első helyen bekebelezett m. á. Ingatlanbankot, amellyel alperesek külön egyességet kötöttek és a második helyen bekebelezett b. p. takarékpénztárt, melynek 50,000 K-t tevő követelését elsőrendű alperes engedmény útján magához váltotta^ továbbá c) hogy nem állapította meg tényállásul azt sem, ho^y a 2. alatti egyesség megkötésekor az ingatlanra a nevezett első helyi hitelező kérelmére a felszaporodott annuitási hátralékok erejéig a bírói árverés volt elrendelve és ennek megszüntetését^ alperesek eszközölték ki azáltal, hogy a hátralékos annuitásokat a sajátjukból kifizették és egyben szavatosságot vállaltak a saját személyükben aziránt, hogy a bankannuitásokat azontúl pontosan törlesztik. Eme ténymegállapítások a felülvizsgálati panasz szerint ügydöntők azért, mert abból kétségtelenül következik, hogy a jel- záloglulajdonos G. R. és nejének az a ténye, amely szerint a 2. alatti egyességgel az ingatlan bérjövedelmét, — mindaddig, amíg az akkor fennállott tartozások kielégítve nincsenek — az. akkori hitelezők javára lekötötték, nevezett jelzálogtulajdonosok akkori összes hitelezőinek hozzájárulásával és érdekében létesülvén, az feltétlenül jogérvényes, amelynek tehát joghatálya — tekintettel arra is, hogy ez a bérleti jog tkvi bekebelezéssel is alperes bérlők javára biztosíttatott — nem szüntethető meg azáltal, hogy az ingatlant G. R. és neje eme korábbi hitelezői kijátszása végett átruházta később K. Zoltánra és hogy ezutánK. Zoltán hitelezői, nevezetesen D. K. és a D. tp. r.-t. az in-