Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. III. kötet (Budapest, 1918)

Perjogi Döntvénytár. 125 Kitűnik ebből, hogy felperes a levelek jellegét és jelentő­ségét — ha nem is valamennyiét — általánosságban ismerte; és minthogy felperes maga sem hozott fel oly tényeket, melyek­ből megállapítható volna, hogy ehhez az ismerethez csak a ren­des kereset benyújtása és a válaszirat beadása közötti időben jutott volna: mi sem állott útjában annak, hogy felperes a ren­des keresetben, a levelekért befolyt vételár kiadása iránti köve­telésen felül, a saját becslése szerinti egyéni, előszereteti érték iránti igényét érvényesítse, amihez akkor ép oly kevéssé lett volna szüksége a szakértők véleményének megismerésére, mint ahogyan ezt a követelését most sem a szakértők véleményére, hanem saját becslésére alapította. Minthogy pedig az alperes jogtalan cselekményére alapított kártérítési kereset felett hozott marasztaló ítélet jogereje kizárja azt, hogy a felperes ugyanazon jogtalan cselekményből kifolyó­lag és az előző per indításakor általa már ismert körülmények alapján további — és az előző keresetben kifejezetten fenn nem tartott — kárkövetelést új keresettel érvényesíisen: az elősze­reteti érték címén követelt 10,000 K-ra nézve az elsőbírósági ítélet elutasító részét, az ítélt dolog fennforgása okából helyben kellett hagyni. V. A felek egyező előadása alapján megállapítja a kír. tábla, hogy felperes a jelen per megindítása előtt az 57. alatti levéllel 3500 K-s egyességi ajánlatot telt az alperesnek, illetve ennyit követelt tőle, alperes azonban erre nem válaszolt. Habár a keresetnek 4500 K-t kitevő részére nézve, a fel­peres pernyertes és alperes e részben — fenti tényállás sze­rint — a perre okot adott: minthogy azonban a felperes túl­nyomó részben — még pedig a 10,000 K iránti követelés teljes alaptalansága folytán pervesztes — az elsőbírói ítéletnek a per­költségeket kölcsönösen megszüntető részét a Pp. 426. §-a alapján helyben kellett hagyni. A fellebbezési költségek a Pp. 426., 508. §-ai alapján meg voltak szüntetendők, mert alperes fellebbezése teljesen sikertelen, a felperesé pedig csak csekély részben vezetett eredményre. A végrehajthatóság kimondása a Pp. 509. § án alapszik. (P. IV. 3190/4916. sz.) A kir. Kúria: Felperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. Indokok: A felperesnek a kérdésben forgó levelek kiadása iránti pernek folyamatba tétele időpontjában arról a különös elő­szereteti értékről is tudnia kellett, amely értékkel ezek a levelek reá és az I.-családra bírnak abból a szempontból, hogy azokat a leveleket történelmünknek nagy alakja: Kossuth Lajos poli­tikai és diplomáciai vonatkozásban, a felperes családja egyik

Next

/
Thumbnails
Contents